Barangolás a fényre való Káli-medencében

Északi parti kalandozások (3. rész)

Rajcsányi Gellért

2014. október 23., csütörtök 13:37

A Balaton-felvidék minden mikrotájában el lehet veszni – és mindegyikbe bele lehet szeretni. Az északi part esszenciája a Káli-medence: templomromok és ódon falvak, menő éttermek és kiváló borászatok egész sora alkotja az északi part e megunhatatlan kisvilágát.

A Nivegy völgyéig jutottunk el legutóbbi kalandozásunkkor: a Balaton felé lejtő, aprófalvakkal pettyezett völgy az egyik legszebb magyar kultúrtáj, ami csak úgy fürdik a hosszúra nyúlt idei nyárutó napfényében. A Nivegy völgyét a Hegyestű őrzi: a Balaton felől kúp alakúnak látszó hegy tetején egykor kőbánya működött, ma a vulkáni bazaltkőzetek látványos geológiai bemutatóhelyét nézhetjük meg a helyén – a helyreállított bányaépületekben kiállítás is látható.

A hegy tetejéről végigtekinthetünk a Balaton távolba vesző, kékeszöld vízfelszínén, majd nyugat felé a Káli-medence hullámzó táján, egészen a Badacsonyig és a többi tanúhegyig.

A Hegyestű a Káli-medence kapuőre: Zánka és a Balaton felől a hegy oldalán érkezik ide az országút. „A Káli-medence fényre való…”  – hallhatjuk az Amorf Ördögök lokálpatrióta, barkácspop slágerében, és milyen igazuk van! Nehéz meghatározni, miben rejlik a Káli-medence szépsége, de a napfény, az tényleg kell hozzá. Nem lehet betelni vele, akár reggeli, akár déli vagy alkonyi fényben járjuk a hullámzó, erdős-szőlős dombok és aprófalvak által körülvett köves, sziklás, fűtengeres medencét.

Hogy miért nem tud az egyszeri magyar betelni vele? Félig művelt korunkban magyar Toscanának meg Provence-nak akarjuk hívni a Balaton-felvidék szegleteit, de idézzük inkább Hamvas Béla gondolatait az égtájak géniuszairól. A Káli-medence mintha a sztyeppés, ősi Kelet, a civilizált, munkás Nyugat és a derűs, aranykori, mediterrán Dél mikrotájnyi metszéspontja lenne. És mindenből épp csak egy kis adag, emberi léptékben, drámai túlzások nélkül széthintve a Balaton mögötti medencében.

Ez a Káli-medence titka. Talán ez vonzotta ide a honfoglalás idején itt letelepedő Kál horkát és nemzetségét; és ez az esszenciálisan magyar genius loci vonzza ide mai új lakóit és látogatóit.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Hegyestű mellett keskeny mellékúton kanyaroghatunk el Monoszlóra. Az idillikus zsákfalu annyira kiesik a forgalomból, hogy a régi évszázadok történelmi viharai is elkerülték. Monoszló vagyonos látogatói a domboldali, elkülönülten álló, luxus felszereltségű Liszkay Borkúriában pihenhetik ki fáradalmaikat; de a falu központjában álló öreg református templom és kertje mindenki számára nyitva áll.

A monoszlói templom középkori életfája
A monoszlói templom középkori életfája
Fotó: Rajcsányi Gellért

A monoszlói templom egyes részei az Árpád-korból származnak, ilyen a gótikus, bélletes kapu a virágba borult életfás motívumával, valamint az előkerült gótikus templomhajó-boltozat.

A templomban van eltemetve Monoszló nembeli Lodomér érsek, aki Kun László királyunkat támogatta az oligarchák és a külföldi hatalmak törekvéseivel szemben, majd III. András, utolsó Árpád-házi királyunk megkoronázója lett.

A szomszédos Balatonhenye talán a Balaton-felvidék legeldugottabb helye: alig több mint százan élnek a dombok közé szorult aprófaluban, itt a csendet szinte harapni − és persze élvezni lehet.

A medence központja szinte fogva tart

A Káli-medence mai központjának Köveskál számít, különösen gasztronómiai csodája miatt. A Köveskálon működő éttermek és borászatok a vidéki Magyarország egyik legizgalmasabb gasztroközpontját hozták létre alig pár év alatt. A Kővirág, a Káli Art Inn és a Miakő egymással versengő, de minőségi kínálatukkal egymást ki is egészítő éttermek.

A Kővirág egyszerűen nagyszerű: autentikus, rusztikus Balaton-felvidéki hangulatával és állandóan változó, izgalmas étlapjával fogja meg a látogatókat. A Káli Art Inn hotelként is üzemelve, hatalmas, pázsitos kerttel, egy fokkal elegánsabbra hangolva hasonlóan izgalmasan építkezik a helyi hagyományokból és alapanyagokból.

Köveskáli részlet
Köveskáli részlet
Fotó: Rajcsányi Gellért

A Miakő 2013-ban indulva szeretne felzárkózni a két immár országos hírű étteremhez: az egykori falusi kocsma épületét átalakítva csábítanák be a magas mércéhez szokott köveskáli gasztrolátogatókat.

Aki csak túrázás, bringázás közben kapna be valami egyszerű harapnivalót, a meleg szezonban betérhet a Kerék Bárba: ritka hangulatos paraszti kőház és kertje várja a vándorokat házi levessel, puliszkával, zsíros kenyérrel, üdítőkkel és sok más finomsággal.

És a köveskáli borászatokról még nem is szóltunk, pedig a szőlőművelésnek ősi hagyományai vannak errefelé: a középkorban a káli borosgazdák voltak az Árpád-házi királyok udvari borszállítói, aminek fejében adómentességet élveztek. Ma a Káli kövek, az Ódon és a Pálffy-pincészet verseng a minőségi borok rajongóiért.

Talán egy hét sem elég arra, hogy végigegyük és -igyuk Köveskált – és még körbe sem néztünk a Káli-medencében. A község temetőjében nyugszik kopjafás síremléke alatt dr. Sebestyén Gyula, a rovásírás megfejtője. A falu közelében megkereshetjük az egykori Sóstókál templomának szerény, boltíves romjait.

A szentbékkállai Ingó-kő
A szentbékkállai Ingó-kő
Fotó: Rajcsányi Gellért

A Káli-medencét északról a gyönyörű felújított parasztházakkal ékes Szentbékkálla és Mindszentkálla falvak keretezik. Közöttük eljuthatunk a vidék egyik legnevesebb látványosságához, az egykor az egész medencét beborító kőtenger legépebben megmaradt sziklaalakzataiig.

Egykor melegforrások hozták létre a különböző homokrétegekből a kőalakzatokat, közöttük a híres Ingó-követ, melynek hatalmas felső lapja tényleg mozog. Turisták ezrei mozgatják meg évtizedek óta, de – mindenki szerencséjére – a kő marad.

Itt van Magyarország legszebb falva

A Káli-medence déli fertályán benézhetünk Kékkútra, ahol faragott római kövek kerültek elő a földből – némelyiküket rég be is építették a helyi házakba; és megállhatunk a híres kékkúti savanyúvizes Theodora forrásnál is egy korty erejéig.

Pár kilométerre innen Kővágóörsre, a környék történelmi központjába juthatunk, ahol kúriának is beillő gazdagparaszti és kisnemesi házak sorakoznak, legtöbbjük szépen felújítva. Az egykor mezővárosi rangot is elérő településen zsidók is éltek, saját zsinagógával. Az ő kisviláguk a régi kisnemesi, mezővárosi világgal együtt letűnt. A Káli-medence viszont a kevés olyan magyar vidék egyike, ahol nem az eltűnő múlt nyomain merenghetünk, hanem a jelent élvezhetjük.

Ott van például a Kékkúttal szomszédos Salföld: ez az alig pár tucat ember által lakott község – mondjuk ki – Magyarország legszebb falva. Igaz, kicsit skanzen jellegű. Egy főutca, két oldalán a napfényben fürdő, meszelt falú parasztházakkal, takaros portákkal, nyáron roskadozó gyümölcsösökkel, szép zöld gyeppel – nos, Salföld a magyar falu archetípusa. Találunk a közelben egy Mátyás király idejéből származó, tekintélyes pálos templom- és kolostorromot is, hogy teljes legyen a dunántúli couleur locale.

Salföld
Salföld
Fotó: Rajcsányi Gellért

Az egykor majdnem teljesen elnéptelenedett Salföld újjászületésében nagy szerepe volt az itt élő Somogyi Győző festőművésznek, aki a hetvenes években az elsők között érkezett városi értelmiségiként a Balaton-felvidékre – és sok ezren döntöttek így azóta. Bármelyik évszakban érdemes egyet sétálni a csodaszép, apró faluban.

Paradicsomi szépség az arborétumban

Salföldről rövid, szurdokszerű völgyön keresztül juthatunk ki Ábrahámhegyre, a Balaton partjára. A csendes nyaralótelepülésen Badacsony felé fordulva, majd a hegynek felkanyarodva, nagyon meredek kaptató után jutunk a Folly Arborétumhoz. A Kisörsi-hegy déli oldalára települt park szédítő magasságban terül el a Balaton fölött, óriási távlatokat láthatunk be innen.

Mintha egy dél-tengeri öböl partján állnánk, úgy vesz minket körbe a mediterrán világra emlékeztető táj. Ezt fedezte fel dr. Folly Gyula pécsi orvos is, aki 1905-től kezdte el telepíteni a fagyűjteményét a hegyteteji tölgyfák és a hegyoldalra felkúszó szőlőtőkék között. Ciprusok, cédrusok, egzotikus fenyőfajták egész sora az andalúziai jegenyefenyőtől a himalájai selyemfenyőig; no meg virágoskert, faiskola és borászat alkotja együtt a Folly Arborétum egyre gyarapodó kultúrkincsét.

Az arborétum a 20. század viszontagságai után újra a Folly család tagjai kezében van, akik büszkék családi örökségükre: „Dédnagyapánk ültette az első fákat, nagyapánk – dacolva a kommunizmussal – tovább folytatta a munkát, aztán édesapánk visszaszerezte az ellopott területeket és megnyitotta a nyilvánosság előtt a család féltve őrzött kincsét.

Az ő nagyságukhoz igyekszünk felnőni most mi, a negyedik generáció. Szeretetük, hitük és kemény munkájuk ott van a fák között, s így mindez sokkal több számunkra, mint dendrológiai értelemben vett látványosság. Épp ebben rejlik különlegessége az ide látogatók számára is, akik azonnal érzik a különös atmoszférát” – vallják köszöntőjükben.

A Folly Arborétum
A Folly Arborétum
Fotó: Rajcsányi Gellért

Érezzük is az atmoszférát. Amíg egy korty Folly-bort iszunk az arborétumban a parkbeli Madonna-szobor alatt, újra meg újra a Balatonra, a szemben emelkedő fonyódi hegyre és a nyugatra terpeszkedő, hatalmas Badacsonyra tekintünk a szőlősorok és nyaralóházak fölött. Kevés olyan szeglete van az országnak, ahol minden ennyire a helyén van.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.