Bármikor összedőlhet Michelangelo Dávid-szobra

Csécsi László

Csécsi László

2017. január 10., kedd 17:14, frissítve: kedd 18:00

Egyetlen olaszországi földrengés tönkreteheti a nyugati civilizáció emblematikus művészeti alkotásainak számottevő részét, köztük Michelangelo Dávid-szobrát is. A római kormány már évekkel ezelőtt megígérte, hogy földrengésbiztossá teszi a mestermű talapzatát, de azóta semmi nem történt.

Sürgősen meg kell erősíteni Michelangelo Dávid-szobrát, mert félő, hogy a reneszánsz emblematikus alkotása egy újabb földrengést már nem bírna ki. Igaz, hogy két évvel ezelőtt az olasz kormány 200 ezer eurót ígért, hogy abból építsenek új, a rengéseket semlegesítő talapzatot a Firenzében, a Galleria dell’Accademia múzeumban álló szobor alá, de ez a beruházás egyelőre nem valósult meg. A tavalyi olaszországi földmozgások azonban rámutattak, hogy nem lehet tovább húzni az időt, a tudósok szerint mindenképp tennie kell valamit a kormánynak az ország kulturális értékeinek a védelmében. Alessandro Martelli földtudományokkal foglalkozó tudós a Time magazinnak arról beszélt, nem kizárt, hogy a Közép-Olaszországot sújtó földrengések a jövőben észak felé terjednek tovább, ezért Michelangelo alkotásának megvédése nem tűr halasztást. A tavalyi földrengések során több mint háromezer templom és ezer más műemlék sérült meg, régi városok változtak romhalmazzá. A javítások várható költségeit jelenleg hatmilliárd euróra becsülik.

 
Fotó: Alberto Pizzoli / AFP
 

A vizsgálatok szerint az ötszáz éves Dávidnak – ahogy az a hús-vér embereknél is lenni szokott – a bokáit kezdte ki az idő. Nagyon apró repedések keletkeztek bennük, melyek ma már annyira szétterjedtek, hogy kérdés, meddig fogják elbírni az 5,17 méter magas, öttonnás szobor súlyát. A bokák meggyengülése a tudósok szerint több okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a szobor nem a legjobb minőségű márványból készült. Ráadásul az idők során több kisebb-nagyobb fizikai károsodást is el kellett szenvednie. Egy árvíz miatt a talapzata egy ideig ferdén állt, ezért az alkotás súlypontja áthelyeződött, és a tervezettnél nagyobb erőhatást kellett kiállnia a bokáknak. De az sem tett jót a szobornak, hogy a múzeumban működő gépek folyamatos mikrorezgéseknek tették ki.

A tudósok, akik egy évtizeddel ezelőtt már figyelmeztettek a szobor állapotának romlására, el vannak keseredve, mert állításuk szerint hiába kongatták meg a vészharangot, aggodalmuk visszhangtalan maradt. Antonio Borri, a Perugiai Egyetem szeizmológusa, akinek csapata 2004 és 2009 között vizsgálta a szobrot, arra panaszkodott, hogy a munkájuk hiábavaló volt, senki nem veszi komolyan a figyelmeztetéseiket, mivel a márvány pusztulása az emberi élethez mérten nagyon lassú folyamat. A professzor arról is beszélt, hogy meg sem kellene mozdítani a szobrot ahhoz, hogy egy földrengésbiztos réteget építsenek be a talapzatába. A kérdés az, hogy Michelangelo mesterműve megkapja-e a kellő védelmet még mielőtt Firenzére is lesújt egy földrengés.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.