Blog a népi mozgalomért

2014. február 1., szombat 18:32, frissítve: hétfő 15:17

Január közepén a Facebook közösségi portálon indították el történészek a Népiblogot, amelyen a magyar népi mozgalom örökségét, értékeit, jelenkori hatását boncolgatják bejegyzéseikben.

„Célunk, hogy egy nem is régen volt szellemi irányzat, a magyar népi mozgalom értékeit megismertessük az olvasókkal. Tesszük ezt a minőség, a valóság és az együttérzés jegyében. Nem kívánjuk meghirdetni a minőség forradalmát, de magunkénak valljuk a magas szellemi és emberi minőség jegyében a korunk kihívásaira történő válaszadás jogát. Hiszünk abban, hogy az értelmiség felelőssége a közösségi cselekvés és ennek jegyében a valóság ismerete. Jelen esetben a magyar valóságé, a népé, amelyhez magunk is tartozunk” – így fogalmazzák meg hitvallásukat a szerzők.

Bartha Ákos történész, Falusi Márton költő, szerkesztő, Papp István történész, Péterfi Gábor középiskolai tanár, történész és Veres Sándor levéltáros-történész elméleti blogja két hete olvasható. Az írók elkötelezett hívei az 1930-as években elindult népi falukutató mozgalomnak, amelynek tagjai – mások mellett Féja Géza, Szabó Dezső, Veres Péter és Németh László – az irodalmat a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. A demokratikus átalakulást sürgették, legfontosabb törekvésük az új, európai mintájú nemzettudat megteremtése volt.

A Népiblog még kiforratlan oldal, és szerzői még keresik hangjukat, hiszen célkitűzéseik és a közösségi oldal adta lehetőségek és az azok által diktált szabályok nincsenek még igazán összhangban. Az eddigi bejegyzések között található olyan, amely Veres Péter egyik írása alapján azt elemzi, hogy a kapitalizmus mint gondolkodásmód és a protestáns etika mint a kapitalizmus alapja mennyire fontos tényező volt a paraszti életben. Ezek az emberek „spontán módon, minden tanítás nélkül értették és hittek a kapitalizmus szellemében”. Papp István szerint a rendszerváltással épp ez a természetes azonosulás tűnt el. Szó esett már arról, hogy jogos volt-e, hogy az új középiskolai kerettantervbe Szabó Dezső Ady Endréről írott esszéi kerültek be. De felvázolták a népiek és a polgári radikálisok közti, aktuálisnak vélt párhuzamokat. Legújabb bejegyezésükben pedig megemlékeznek a hosszú betegségben elhunyt Jancsó Miklós filmrendezőről, akire nagy hatással voltak a népi írók, és aki szerintük „megtestesítette azt a társadalomtörténeti folyamatot”, hogy a negyvenes években megindulhatott „a középosztály és a népi mozgalom eszméinek találkozása”.

A túlzottan hosszú, elméleti fejtegetéseket csak ritkán törik meg a régi vidéki életet felidéző korabeli fotográfiák. Papp István, aki a Jaffa Kiadó gondozásában jelentette meg A magyar népi mozgalom története. 1920–1990. című monográfiáját, szülőfalujáról, Csorvásról rajzolja meg saját szociológiai keresztmetszetét. Ha a fiatalokat szeretné megszólítani a Népiblog, akkor ezen a felületen jóval több ilyen típusú frappáns írásra lenne szükség.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.