Bogányi-zongora: új magyar hangszer született

2015. január 20., kedd 18:18, frissítve: kedd 20:25

Kedd délelőtt a Budapest Music Centerben mutatták be a Kossuth-díjas zongoraművész, Bogányi Gergely ötletéből és közreműködésével fejlesztett Bogányi-zongorát. Forradalmi alkotás, zenetörténeti pillanat – hangzott el többek között a Batta András vezette bemutatón. A zongorát az eseményen a névadó művész mellett a többszörös Grammy-jelölt amerikai dzsesszmuzsikus, Gerald Clayton szólaltatta meg.

Történelmi pillanat, amit a magyar zenetörténet legszebb lapjain fognak megemlíteni – fogalmazott a bemutató házigazdája, a Zeneakadémia korábbi rektora, Batta András kormánybiztos. Elmondta, a zongorában a spiritualitás és a materialitás találkozott egymással, hiszen az alkotók létrehozták azt a hangzást, amely Bogányi Gergely „fejében, szívében vagy lelkében szólt, ez pedig maga a csoda”.

A zongora hét évig készült – árulta el a kormánybiztos. A fejlesztés ötlete Bogányi Gergely barátaival és mérnök, konstruktor ismerőseivel való beszélgetések alkalmával körvonalazódott. A zongora készítését a művész több mint hét évig egymaga finanszírozta, 2012-ben azonban egy startup vállalkozást alapítottak, ami külső tőkét is vonzhatott a további kísérletezéshez. A nyertes pályázatoknak köszönhetően mintegy 126 milliós uniós támogatásból és a jórészt a Magyar Nemzeti Bank szponzori támogatásával előteremtett 76 millió forintos önrészből tökéletesíthették a hangszert. A Szerencsejáték Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma további 100 millió forintos támogatást biztosított.

Két gyökere van a most bemutatott hangszernek – folytatta Batta András. – Az egyik Liszt Ferenc, akinek művészete korának számos zongorakészítőjét ihletett meg, és akinek habitusa mélyen benne van Bogányi Gergelyben. A másik Beregszászy Lajos, a zseniális magyar zongorakészítő, akinek forradalmi újításait több nagy zongoragyártó átvette. A hangszer a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövő felé mutat – fogalmazott a kormánybiztos.

A felvezetést követően végre a hangszer is megszólalhatott. Bogányi Gergely Debussyt játszott, Gerald Clayton dzsesszmuzsikája pedig a hangszer egy másik arcát mutatta be.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
Gerald Clayton
Gerald Clayton
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Bogányi Gergely a rövid előadás után elmondta, arra törekedtek, hogy erőteljes, tiszta, egyenes hangzást érjenek el, amely ugyanakkor gazdag felhangrendszerrel bír. A régi zongorák szép, barátságos hangjával szemben a modern hangszerek esetében az elsődleges szempont, hogy bírják a strapát. – Mi ezt a két dolgot szerettük volna összehozni – hangsúlyozta a zongoraművész. Hozzátette, már a prototípus is olyan kvalitásokat mutatott, amire még ők maguk sem voltak felkészülve. Ennek ellenére azonban van még hol kutatni és fejleszteni tovább – fogalmazott Bogányi Gergely, aki azt is elárulta, a prototípus mellett két példány készült el eddig a zongorából.

Bolega Attila főkonstruktőr a Bogányi-zongora különlegességéről szólva kifejtette, hogy a hangszer lelke, a rezonáns az általános gyakorlattól eltérően nem fából készült. A kompozit rezonáns a speciális gyártási technológiának köszönhetően ellenállóbb a környezet hatásaival szemben, illetve egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít. Üveges Péter Attila főtervező hozzátette, a zongora formavilága zenei indíttatású. A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúrának köszönhetően a hang tisztábban és erőteljesebben éri el a hallgatóságot, a hangszer nemcsak felfelé, de lefelé is szól – fogalmazott a szakember. A zongora fejlesztésében kettőjükön kívül Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is részt vett – derült ki a sajtótájékoztatón.

A Bogányi-zongora
A Bogányi-zongora
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A New York-i Klavierhaus vezetője, Reisinger Károly rámutatott, a zongoristák mindig a koncertterem hangszerére vannak utalva. A zongorakészítés pedig lassan olyan iparrá vált, amelyben nincs idő álmodozásra. A Bogányi-zongora kiutat mutatott ebből, ezért is történelmi a pillanat, a művészet felülkerekedett az iparon – fogalmazott Reisinger Károly.

Komoróczki István, a zongorát fejlesztő Zengafons Kft. ügyvezetője elmondta, érdemi érdeklődés még nem volt, de az év második felében mindenképpen szeretnék értékesíteni a zongorát, amelynek ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint). Hozzátette, fontos a hangszer magyar szabadalmi védettsége, ezért a Bogányi-zongora már több országban – köztük Kínában és az Egyesült Államokban – formavédelmi oltalom alatt áll.

A zongora szerda este a Zeneakadémián, a magyar kultúra napja előestéjén rendezett zártkörű gálán debütál.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.