Budapesten van a legnagyobb finn karmester

2016. szeptember 15., csütörtök 11:50, frissítve: csütörtök 11:57

Egykori tanítványa, Hollókői Huba szervezésében Budapesten tart nemzetközi mesterkurzust a legendás finn karmester. Jorma Panulát a finn karmesteriskola sajátosságairól kérdeztük.

Nem szeretem, ha egyformán vezényelnek, ha utánoznak egy-egy nagy karmestert, Karajant, Furtwänglert, Ozavát, és nincs benne a vezénylésben a személyiségük. Én mindig azt mondom nekik: ne utánozzanak senkit, nem is kell megnézni, meghallgatni, más hogyan csinálja. Kiindulási pontnak elég a partitúra, abban minden benne van – mondja lapunknak Jorma Panula, és mindjárt hozzáteszi: ő mindig őszinte, akkor is, ha azzal kell szembesíteni egy-egy jelentkezőt, hogy valamit nem jól csinál.

Panula jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha végignézzük, hány neves karmester került ki az osztályából, és így világossá válik, hogy gyakorlatilag az ő nevéhez kötődik az egész finn karmesteriskola. Az idős mester alapvetően másképp közelíti meg az oktatást, nem az utánzásban és nem a „zongorában” hisz, hanem az élő hangszeres gyakorlatban. Azt hangsúlyozza, hogy a német iskola, amely az egész karmesterképzést a zongora uralmára alapozza, és zongorajátékon gyakoroltatja a dirigálást, szerinte hibás elképzelés.

 
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Ő a karmesterek számára a zenekari hangszerek alapos, gyakorlati ismeretét tartja hasznosnak, különös tekintettel a vonósokra, hiszen ezek találhatók meg legnagyobb számban egy szimfonikus zenekarban, és a szerepük is meghatározó. Nem véletlen, hogy tehetséges és sikeres egykori növendékei közül többen is vonós- vagy fúvósművészek voltak, a vezénylés mellett például Susanna Mälkki csellistaként, Mikko Franck és Jukka-Pekka Saraste hegedűsként, Osmo Vänskä klarinétosként, Esa-Pekka Salonen kürtösként is nevet szerzett; nekik már komoly kamarazenei, zenekari gyakorlatuk volt, mire vezényelni kezdtek.

Panula szerint ez a sikeres karmesteroktatás alapja, ő ugyanis nemcsak egyesével, hanem csoportban is tanít, és a növendékek gyakran a saját zenekari hangszerükkel érkeznek az órára. Mielőtt hivatásos zenekar elé állnának, sokszor együtt alkotnak egy együttest, néha egészen különleges összeállításban, s egymást vezénylik. Így a másiktól is sokat tanulhatnak, és nem egy zongoristát kell irányítaniuk, hanem kezdettől azt gyakorolhatják, hogyan kell egységbe rendezni, összehozni a különböző hangszereket, hangszíneket, hogyan kell kezelni az egyes hangszercsoportok sajátosságait. A neves finn karmester hangsúlyozza, ő már egész korán, akár tizenöt évesen elkezdi a vezénylést oktatni, szerinte egy hangszeres ennyi idős korára már szerez akkora tapasztalatot, hogy képes legyen irányítani egy együttest.

Hollókői Huba, a budapesti mesterkurzus szervezője is megerősíti egykori mestere, Panula szavait, hozzátéve, valószínűleg Finnország történelme és sajátos társadalmi berendezkedése is hozzájárult ahhoz, hogy ennyire más szemlélettel közelítik meg a karmesterképzést. Mint mondja, Finnország jövőre lesz százéves, 1917-ben nyerte el a függetlenségét, ezért érezhetően kevesebb a bürokrácia, és nincs az a megkövesedett, intézményesített oktatási rendszer, mint ami a német és néha a magyar zenetanítást is meghatározza.

A Sibelius Akadémián, ahol Panula is tanít, a professzorok és a növendékek tegeződnek, szinte baráti viszonyban vannak, ennek pedig talán részben az az oka, hogy egy olyan országban, ahol két rövid nyári hónapra tíz hideg és sötét hónap jut, sokszor tartósan –25 fok körüli hőmérséklettel, a praktikus gondolkodásnak, közvetlenségnek és együttműködésnek egyértelműen felértékelődik a szerepe.

 
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Hollókői Huba maga is hegedűművészként kezdte pályáját, de a vonó mellé hamar felvette a karmesteri pálcát is. Dirigensi tanulmányait Finnországban végezte Leif Segerstamnál és Jorma Panulánál, aki egyébként korábban Bogányi Tibor mestere is volt. Magyarországon karmesterként először a MÁV Szimfonikusokat vezényelte, és kapcsolata a zenekarral azóta is gyümölcsöző. Idén már másodszor szervezte meg az együttes közreműködésével a Masterclass Budapest nemzetközi karmesterkurzust.

Az első kurzus ötletét éppen Panulához kötődő jó kapcsolata adta, a tavalyi szemináriumon azonban a mester váratlan megbetegedése miatt végül is az amszterdami konzervatórium professzora, Ed Spanjaard oktatott. Az idei eseményen hét ország kilenc fiatal karmestere vesz részt, akik ma délután négy órakor a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezett gálakoncerten számolnak be az elmúlt napokban tanultakról. A műsorban egyébként Beethoven Egmont-nyitánya, Brahms IV. szimfóniája mellett Sibelius Karélia-szvitjét és Bartók Concertóját hallhatja a közönség. A koncert díszvendége Petri Tuomi-Nikula finn nagykövet lesz.

Panula magyarországi látogatása azért is különleges esemény, mivel a 86 éves mester jó ideje nem járt hazánkban. A hatvanas években kétszer is vezényelt Budapesten, 1965-ben a Helsinki Filharmonikus Zenekarral mutatkozott be a magyar fővárosban, legutóbb pedig bő húsz évvel ezelőtt tartott mesterkurzust Szombathelyen.

Életút

Jorma Panula karmester, zeneszerző 1930-ban született Finnországban. Volt a Turkui Filharmonikus Zenekar karmestere és művészeti vezetője, majd a Helsinki Filharmonikusoknál és a dániai Aarhus Szimfonikus Zenekarnál töltötte be ugyanezt a tisztséget. Rendszeresen vezényelt a Finn Nemzeti Operában is. Zeneszerzőként a legkülönbözőbb műfajokban alkotott. Maestro Panula a helsinki Sibelius Akadémia professzoraként 1973 és 1994 között megalapozta az intézmény karmesterosztályának nemzetközi hírnevét. Működése alatt olyan dirigensek kerültek ki az osztályából, mint Esa-Pekka Salonen, Mikko Franck, Sakari Oramo, Jukka-Pekka Saraste vagy Osmo Vänskä. Professzorként tanított a stockholmi és a koppenhágai Királyi Zeneakadémián is. 1997-ben a rangos Rolf Schock-díj zenei kategóriájának kitüntetésével jutalmazta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Rendszeresen tart mesterkurzusokat világszerte.

 

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.