Együtt állítják ki a Himnusz két kéziratát

Kiss Eszter Veronika

Kiss Eszter Veronika

2017. január 20., péntek 10:00, frissítve: péntek 10:41

Együtt állítják ki Gyulán a Himnusz két eredeti kéziratát, a Kölcsey Ferenc által írott verset és Erkel Ferenc partitúráját a magyar kultúra napja alkalmából. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött relikviák pénteken este érkeznek a városba, ahol nagyszabású ünnepséggel fogadják azokat a városháza dísztermében, szombaton pedig egész nap az Erkel-emlékházban tekinthetik meg a látogatók óránként indított, vezetett tárlatokon.

 
A Himnusz partitúrája Erkel Ferenc tollából
OSZK
 

Ez azért is különleges, mert a két kéziratot vidéki helyszínen alighanem először mutatják be a nagyközönségnek egymás mellett, s mindez a legméltóbb helyszínen, Gyulán, Erkel Ferenc szülővárosában történik. Az egyébként a nagyközönségtől elzárt történelmi ereklyék Gyulára hozatalát egyéves szervezés előzte meg.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én. Azért ezen a napon, mert a kézirat tanúsága szerint a Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Erkel Ferenc 1844-ben írt zenét a költeményhez, és az elsők között adta be művét a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatra.

Valószínűleg a kompozíciós munka nagyobb része Gyulán zajlott, részben a szülőházban, részben a gyulai várkert fáinak tövében, s még ha a mű végső alakját már a fővárosban nyerte is el, a Himnusz zenéjének keletkezése akkor is erősen kötődik Gyulához.

A szerkesztő ajánlja

B. Kovács Gergely

A készülő harang olyan, mint egy matrjoskababa

Ahol tojásból, cukorból, mosott agyagból és emberi hajból készül a köpeny – az ország egyetlen öntödéjében jártunk.

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.