Emlékkonferenciát rendeznek a Tormay Cécile-ről

Grund

2012. október 4., csütörtök 15:45

A 75 éve elhunyt Tormay Cécile író életművéről rendez emlékkonferenciát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) pénteken a budapesti Károlyi-Csekonics Rezidencián. A rendezvényen a korszakkal foglalkozó kutatók, írók tartanak előadást.

A péntek reggel kilenc órakor kezdődő rendezvényen Fekete György, az MMA elnöke, Mezey Katalin, az MMA Irodalmi tagozatának vezetője, valamint Hidas János, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke mond köszöntőt. A konferencia első szekciójában mai írók tartanak előadást Tormay Cécile munkásságáról, felszólal Jókai Anna és Bánki Éva is.

Kollarits Krisztina irodalomtörténész Tormay Cécile és a pályakezdő írók - A Napkelet megújulása az 1930-as években címmel, Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész pedig Közelítések Tormay Cécile A régi ház című regényéhez címmel fog felszólalni. Az irodalomtörténészi szekció előadói között van Cseke Péter, aki az erdélyi magyar irodalom és a budapesti Napkelet kapcsolatáról beszél, Fábri Anna, aki nők irodalmi szerepvállalásának indítékairól és lehetőségeiről tart előadást, valamint Szegedy-Maszák Mihály is, aki A regényíró Tormay Cécile címmel szólal fel.

A délutáni programban történészek előadásai következnek. Újvári Gábor Kultúrfölény és neonacionalizmus - Tormay Cécile és Klebelsberg Kunó kapcsolata címmel tart előadást, felszólal Filep Tamás Gusztáv, Papp Barbara és Csunderlik Péter is. A konferenciát filmvetítés zárja. A 30 perces fotó-, kép- és dokumentum-összeállítást Tormay Cécile hagyatékából Szegedy-Maszák Mihály válogatta össze és látta el képaláírásokkal.

Kollarits Krisztina, aki a konferencia szakmai koordinálásában segédkezett, elmondta, hogy ez lesz a második olyan tanácskozás, amely tudományos igénnyel foglalkozik az író munkásságával. „Még nagyon a kezdetén áll a kutatás. A konferencia ezért felhívó jellegű, arra mutat rá, hogy vannak művek, amelyekre oda kellene figyelni” – fogalmazott a kutató. Kiemelte, hogy Tormay Cécile 1989-ig „indexen” volt, főleg a Bujdosó könyv című műve miatt, amelynek 1920 karácsonyán jelent meg a Károlyi-korszakról szóló első része, majd egy év múlva kiadták a második kötetet is A proletárdiktatúra címmel.

Fotó: wikipedia


„Egyéb művei – például az Emberek a kövek között vagy A régi ház – ugyan nem voltak tiltólistán, de mivel nem adták ki őket, feledésbe merültek, még az egyetemeken sem lehetett róla beszélni” – hangsúlyozta Kollarits Krisztina. Szerinte a konferencia apropóját nemcsak az írónő halálának 75. évfordulója adja, hanem az is, hogy a Horthy-rendszer megítélése újra a viták középpontjába került. „Tormay kifejezetten kapcsolódik ehhez a témához, hiszen ő a Horthy-rendszer támogatója, egy ismert közéleti személyisége, írója volt” – mondta el a kutató.

Rámutatott: jelenleg nincsen olyan irodalmár, aki kifejezetten Tormay Cécile-t kutatná, ezért olyan előadók kaptak meghívást, akiknek kutatási területét érinti a Tormay-életmű.

Arra a kérdésre, hogy az előadásokban előkerül-e az írónő antiszemitizmusa, Kollarits Krisztina elmondta: a konferencia célja az, hogy az életmű körüli kérdéseket tisztázzák. „Az antiszemitimus kérdését a korban kellene vizsgálni” – fogalmazott a kutató, megjegyezve, hogy természetesen a mai politikai korrektség kategóriájába már nem fér bele a Bujdosó könyv. „Problematikus, hogy sokan kiragadnak belőle idézeteket, noha a saját korában a könyvnek egészen más volt az akusztikája” – vélekedett Kollarits Krisztina, hozzátéve, azt senki sem vitatja, hogy a könyv tartalmaz antiszemita kijelentéseket. Kiemelte: a tudományos konferencia célja, hogy mindezeket a kérdéseket megvizsgálják.

Kollarits Krisztina kitért arra is, hogy Tormay Cécile (1875-1937) nemcsak idehaza, hanem külföldön is komoly sikereket ért el: egyes művei nemcsak angol, francia, német és olasz nyelven olvashatóak, hanem dánul, finnül, hollandul, spanyolul, svédül, bolgárul, lengyelül is. Széleskörű nemzetközi ismertsége nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1936-ban Nobel-díjra terjesztették fel.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.