„Én magam csókolgattam a fénymásoló üvegét egy egész napon keresztül”

Pintér Bence

Pintér Bence

2017. július 18., kedd 18:31, frissítve: szerda 08:49

A fénymásoló fölött heves előjátékba kezd egy pár a kihalt irodában, hogy az aktus alatt, a gép intim helyzetek papírlenyomatát ontsa magából. Valahogy így indul Kőszegi Tamás kísérleti rövidfilmje, a Másoló (The Copyist), ami azonban végső soron egészen másra fókuszál, mint amire a fenti jelenetsorból következtethetnénk: magára a fénymásolóra.

Ugyan a nyolcvanas években már készült olyan videoklip, amelyben használtak xerox-képeket, Kőszegi Tamás úgy fogalmaz, ők készítettek először egybefüggő történetet csupán egy fénymásoló használatával. A cél az volt, hogy a film teljes esztétikája, így a kép- és hangvilága is a megszokott irodai eszközből eredjen. A közel nyolcperces alkotás három rétegből állt össze: a színészekkel forgatott jelenetekből, a fénymásoló üvegére kerülő különböző anyagok, tárgyak útjának lekövetéséből, valamint a fénymásolt papír textúrájából, ami megadja a jelenetsor analóg hatását.

A rendező Földeák Laura vágóval karöltve először a filmnyelvet találta ki, ehhez kerestek történetet. Először valami mély mondanivalóban gondolkodtak, de hamar világossá vált, hogy a fénymásoló adta keretek eléggé lekorlátozzák a lehetőségeket: nehéz például párbeszédeket vagy bonyolultabb cselekvéseket átadni így. Azt azonban hamar felismerték, hogy érzelmek leképezésére tökéletes ez a forma. „A testek összeolvadását próbáltuk vizuális formában megjeleníteni a fénymásolóval” – meséli a rendező.

 
Átvilágított testek. A Másoló című film forgatásán
 

Az egész forgatás egy hónap alatt zajlott le, ennyi időre béreltek ugyanis egy fénymásolót. Kőszegi szerint ez nem volt egyszerű, kiderült ugyanis, hogy a piacon elérhető készülékek egészen eltérő technikai adottságokkal rendelkeznek. Az, amivel végül dolgoztak, az megfelelő – azaz elég erős – megvilágítás mellett nagyjából egy méter magasságig tudott fényképezni. A másik érdekessége a fénymásoló használatának, hogy a gép nem egyszerre exponál, hanem oldalirányú pásztázással mozog, ezzel adott pillanatokban torz képeket hoz létre, amelyek a Másoló esetében reflektálnak a fent lejátszódó aktus érzelmi vonatkozásaira.

Először a színészek, Valu Rebeka és Simon Attila jeleneteit vették fel. Kezdettől fogva fontosnak tartották azonban, hogy az alakok mellett „szennyeződések” is feltűnjenek a filmen: hajszálak, elkenődő rúzsnyomok vagy éppen egy leszakadt gomb. Mivel világos volt, hogy erre nem tudnak a rendes forgatás közben odafigyelni, ezt külön vették fel. A rendező szerint ez nehéz munka volt: azt is ki kellett találni, mi néz majd ki jól a végleges kópián. „Olyan sokáig kellett a rúzsfoltokat pakolászni, hogy inkább egyedül csináltam meg otthon. Berúzsoztam a számat és én magam csókolgattam a fénymásoló üvegét egy egész napon keresztül” – meséli Kőszegi Tamás.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az nyilván erős lett volna, ha a mintegy ötezer kockát rendesen papírra nyomtatják, ezért a fénymásoló belső memóriájából dolgoztak, ahonnan rögtön PDF-fájlként tudták lehívni a képeket. Így a fent tárgyalt két réteg digitálisan készült el. Az analóg, „fénymásolt” hatás eléréséhez Kőszegi lemásolt egy fehér lapot, a fénymásolatot pedig újra lefénymásolta, és így tovább, egészen addig, amíg egy fekete papírlapot kapott. Így már voltak textúrák, amelyekkel lehetett dolgozni: az utolsó réteg is rákerült a filmre.

 
Eldeformált szerelem. Képkocka a Másoló című filmből
 

Hátra volt még azonban a hangsáv. „Elméletileg pontosan tudtuk, mit akarunk. Egy olyan absztrakt hangszőnyeget, ami nem igazán kötődik hangszerekhez, mechanikus, de mégis képes érzelmeket átadni” – meséli Kőszegi, leszögezve, hogy ez elméletben jól hangzik, a gyakorlatban azonban kemény diónak bizonyult. Három zeneszerző után végül Markos Levente alkotta meg azt a zenét, ami teljesítette a fenti kívánalmakat, a hangkeverését Császár Gábor hangmérnök végezte.

Komoly gondot fordítottak a film elején feltűnő céges dokumentumok megalkotására is: a képkockákat kimerevítve érdekes dolgokra bukkanhat a néző. Az egyik beszámlázó cég például a Miskatonic Kft., ami egyértelmű utalás H. P. Lovecraft horrorszerző világára. A rendező nevet azon, hogy kiszúrtuk a kikacsintást, de ezzel együtt felhívja a figyelmünket még pár dologra: az Adeptus Consulting cég nevével és logójával az alkimisták világát idézi meg, a papírok aláírói között pedig egy sor neves alkimista is feltűnik. Úgy gondolták, hogy a filmben a testek összeolvadása hasonlít az alkímiai transzmutáció folyamatára, amikor átalakulnak az anyagok egy teljesen új anyaggá.

Úgy tűnik, a sok tesztelés, kísérletezés és próbálkozás, a hároméves munkafolyamat megérte: a Másoló eddig tizenegy nemzetközi díjat zsebelt be, az interneten pedig 140 ezren nézték meg. „Sokan kérdezik, hogy mi lesz a következő háztartási gép, amivel filmet fogok csinálni, netán a mikró, vagy a mosógép, vagy valami ilyesmi” – mondja nevetve Kőszegi, mikor a tanulságokról kérdezem. „Az elsődleges célom nem is az volt, hogy az első fénymásolófilmet készítsem el, hanem hogy az utolsót” – mondja. A produkció tanulsága szerinte az, hogy a fénymásolóból mindent kihoztak, amit ki lehet. Na meg az, hogy bármivel lehet filmet készíteni, ha az ember elég elszánt, hogy megtalálja a sajátos dramaturgiát és kifejezésmódot.

A szerkesztő ajánlja

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.

Pintér Bence

Magyar Nemzet Szalon: Ennek a nemzetnek a lelkében valami megtört

A kivándorlás a transznacionalizmus erősödését és a távozó fiatalok nemzeti identitásának teljes felszámolását okozhatja.

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például Donald Trumptól vagy a toryktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.