Fakivágás és -ültetés a Muziban

Tölgyesi Gábor

Tölgyesi Gábor

2018. január 12., péntek 12:14, frissítve: péntek 14:45

„A Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség. Nem is Múzeumkert a neve, hanem röviden és mégis messzihangzón: Muzi! […] Az én Muzimban rablót és pandúrt, hosszú métát játszottunk, versenyfutásra ott gyűltek össze Pest fiúi, tavaszkor ott volt a legnagyobb gojzi vásár, ott virult az ájnstand, onnan indultunk verekedni a Kistérre, a messzi fatérre, a Károlyi-palota márványcsúszdáján ott lyukasztottuk ki mind a nadrágunkat.” Pásztor Árpád 1930-ban megjelent ifjúsági regénye, A Muzi rendkívül élvezetesen örökítette meg, hogy a XX. század hajnalán micsoda pezsgő, vidám élet zajlott a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Igaz, az „ájnstand” virulására nem vesztegetett sok szót, azt majd negyedszázaddal korábban megírta jó barátja, Molnár Ferenc, aki A Pál utcai fiúkban róla mintázta az idősebbik Pásztor testvér alakját – a rettegett vörös inges Nemecsek Ernő üveggolyóit épp a Muziban orozta el a fivérével együtt. A múzeum kertje nem csak a forradalmi pillanatoknak, állami ünnepségeknek adott helyszínt, mindig népszerű játszótér volt – már az Orczy-kert főkertésze, Petz Ármin által tervezett angolkert 1855-ös megnyitása előtt is –, egészen a legutóbbi időkig: múlt év őszén egy kiállításon be is mutatták azokat a labdákat, amelyeket több odvas fa törzsében találtak. Életveszélyes fa azért még akad itt néhány.

A korabeli újságcikkeket vagy Pásztor Árpád ifjúsági regényét olvasni a Muziról kétségtelenül élvezetesebb, mint a kormányhatározatokat böngészni, ám ha a Múzeumkert felújításáról esik szó, utóbbi időtöltés megkerülhetetlen. A kert rekonstrukciójáról 2016, majd 2017 nyarán is született kormányhatározat − az előbbi a kertrekonstrukció befejezésének határidejét 2017 végére jelölte ki −, de mindkettő arról is rendelkezett, hogy a Nemzeti Múzeum hasznosíthatja a Magyar Rádió egykori épületegyüttesének egy részét, a Pollack Mihály téri Károlyi-palotát és az Esterházy-palotát, valamint a Bródy Sándor u. 5–7. szám alatt található úgynevezett Stúdiópalotát. A józsefvárosi Palotanegyedben megvalósuló új múzeumi negyedről a Nemzeti Múzeum tegnapi sajtótájékoztatóján sem lehetett többet megtudni – ezzel találgatásokra adva okot, hogy talán mégis a közeli színművészeti egyetem lehet itt a befutó, amelynek több éve ígérgetnek új épületet −, azt azonban bejelentették: a Múzeumkert rekonstrukciója a mai nappal elkezdődik, s várhatóan a nyár végéig befejeződik.

A második világháborút és az 1956-os forradalom harcait is megszenvedő kertet legutóbb 1973-ban rekonstruálták, de a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Varga Benedek szerint valójában az 1940-es évek elején fejlesztették érdemben utoljára. A kert felújítására 2016 májusában írtak ki ötletpályázatot, 2016 augusztusában hirdették ki, hogy a terveket a Tér-Team Kft. készítheti el. Az elmúlt majd másfél év a történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítési folyamatokkal telt el, s mint az a Tér-Team vezető tervezője, Szabó Gábor beszámolójából kiderült, tanultak a Liget Budapest Projekt történetéből is: a Múzeumkert faállományának vizsgálati eredményeit is a nyilvánosságra hozták a múzeum honlapján. Harmincnyolc öreg fát vágnak ki, huszonötöt ültetnek – egyebek között a kert történeti hangulatát visszaadó vörös juhart, páfrányfenyőt, magnóliát −, s a mintegy kéthektáros park zöldfelülete tíz-tizenöt százalékkal nő majd a ligetből ismerős „trükkel”: a térburkolatok részleges elbontásával. Arany János felújítás alatt álló szobra március 15-re újra a helyén lesz, Berzsenyi, Kazinczy, Garibaldi, vagy Józef Wysocki lengyel szabadságharcos, honvéd tábornok szobrának felújítása is folyamatban van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.11.

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.

Lukács Csaba

Sokkoló képek Venezuelából, a buszsofőrből lett baloldali vezér hazájából

A caracasi magyarok naponta küldik az ijesztőnél ijesztőbb híreket az árak és a dollárárfolyam alakulásáról.