Hihetetlen szegénységben halt meg Bartók Béla

2017. augusztus 25., péntek 15:52, frissítve: péntek 16:04

Bartók Béla fia, Péter az utolsó ember, aki még közelről ismerhette a legendás zeneszerzőt. Ő is 92 éves már, és ritkán lépett a nyilvánosság elé az elmúlt évtizedekben. Most mégis sikerült szóra bírnia valakinek a zeneszerző fiát: Sipos József filmrendező eredetileg játékfilmet szeretett volna készíteni Bartókról, de a kutatás során annyira lenyűgözte az életút, hogy úgy döntött, inkább dokumentumfilmben mutatja be a zeneszerzőt. A Bartók Péterrel való találkozáshoz nem fűzött nagy reményeket, senkit nem talált Magyarországon, akinek személyes kapcsolata lett volna vele. Őt magát is meglepte, hogy az életművet gondozó cégen keresztül elérte az idős férfit, aki beleegyezett a szereplésbe. Sipos és a stáb Floridában, egy idősek otthonában látogatta meg a zeneszerző fiát, négy napig forgattak vele, „egyszeri, megismételhetetlen, utolsó” interjút Bartók Béláról. – Nagyon megrázó volt – mondta lapunknak a rendező. – Ezalatt a négy nap alatt mintha újra átélte volna az édesapjával töltött éveket.

Olyan részleteket is megtudott Bartók amerikai életéről, amik meglepték. Lehetett tudni, hogy a zeneszerzőt a tengeren túl nem vetette fel a pénz, de azt nem sejtette, milyen szegénységben élt az akkor már régen világhírű komponista. – 30 centből ebédelt, de adományt senkitől nem fogadott el – mondja Sipos. Fia a filmben azt is elmeséli, hogy apját a halála előtt majdnem kilakoltatták. Ha nem hal meg, az utcára tette volna a lakástulajdonos, aki nem nézte jó szemmel, hogy Bartók Péter három napra hazaérkezett, és a lakásban, a földön aludt. Bartók Béla halála előtt, nagybetegen is a III. zongoraversenyt komponálta, az utolsó pillanatig dolgozott rajta.

Sipos József elmondta, annak is megvan a magyarázata, hogyan került ilyen helyzetbe Bartók Béla. A bevételek az angliai kiadójához érkeztek, nagyjából a fele összeget az adó tette ki, illetve az, hogy nyilván a kiadó is kapott jutalékot. A pénz másik fele érkezett az Egyesült Államokba, ott pedig Bartók Béla nagyon kedvezőtlen feltételekkel adózott, mert hosszú távra nem rendezte a helyzetét, nem folyamodott menedékjogért, hiszen mindig abban reménykedett, hogy rövidesen hazatérhet. Így viszont Sipos elmondása szerint a világhírű művész a saját jövedelmének mindössze 6-8 százalékát kapta kézhez. – Megtehette volna, hogy nem vallja be, eltünteti a pénzt, de ő hihetetlenül tisztességes ember volt – meséli a rendező.

Az egyórás dokumentumfilm az interjú mellett válogatást mutat be Bartók levelezéséből és soha nem látott fotóiból, valamint művei kritikai fogadtatásából; a korabeli Magyarország és New York hangulatát archív felvételekkel adja vissza. A filmet szeptember 14-től vetítik a magyar mozik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.25.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.