Hol dobog az író szíve?

Megnyílt a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

rKissNelli

2012. április 19., csütörtök 21:36, frissítve: csütörtök 21:50

Az egy főre eső neves írók száma Budapesten pár napra megsokszorozódik: csütörtök este hivatalosan is megnyitott a nemzetközi könyvfesztivál. A mustra nagydíját Claudio Magris olasz író vehette át.

Csütürtök este ünnepélyesen megnyitották a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelyen az idén az észak-európai országok a díszvendégek, és Claudio Magris olasz író, irodalomtörténész, germanista a Budapest Nagydíjas díszvendég. A fesztivált Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg: beszédében arra az esztendőre emlékezett, amikor Umberto Eco vehette át a Budapest Nagydíjat. Tőle idézte a beszéde mottóját: Eco egyszer megírta, miért nem szeretne találkozni Platónnal, vagy bármelyik kedvenc írójával. Félne a csalódástól, de főleg attól, hogy zavarában csak annyit tudna kérdezni: mi a helyzet? A miniszter mégis mindenkit arra biztatott: használjuk ki a lehetőséget, hogy személyesen találkozhatunk az írókkal, és mindenkit olvasásra biztatott, hiszen – szintén Umberto Ecóval szólva – a műveletlen ember élete rövid, az olvasott ember viszont sokkal több mindenre emlékezhet, mint amit átélt.

Írok egymást közt. A nagydíjas Claudio Magris (jobbra) Esterházy Péterrel többek között
a közép-európaiság mibenlétéről polemizált.

Fotó: Béres Attila


Az olasz díszvendégnek, Claudio Magrisnak három kötetét is kiadták a fesztiválra. Korábban már megjelent többek között a Duna című esszéregénye, most pedig az Egy másik tenger, a Hangok és a Kisvilágok látott napvilágot, előbbi az Európa Könyvkiadó, utóbbi kettő a Libri Kiadó gondozásában.

A Budapest Nagydíj átadása előtt Grecsó Krisztián író méltatta Claudio Magrist: szerinte a trieszti író felismerte a sokféleség esztétikai és etikai értékét. Ismeri a plurális identitás ösztönös, romantika előtti eszméjét és a modern pluralitást: olyan, mint a folyó, amely mindenkié, mégis egészen sajátos. – Csodálatos kettős szemléletében a tradíciók úgy folynak át egymásba, hogy a közös gyökér közös európai létezést, sőt, közös tudatalattit jelent – mondta Grecsó Krisztián. Az ő személyes kedvence mindezek ellenére nem a Duna című esszéregény, hanem a magyarul frissen megjelent Hangok monológgyűjteménye, de méltatta az Egy másik tenger című kötetet is, amelyben két ifjú barát hagyja el és csalja meg egymást és önmagát. Ezt a művet Grecsó Krisztián Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellájához hasonlította, de – mint mondta – ennél sokkal árnyaltabbnak tartja Magris kötetét, amelyet döntések, határhelyzetek regényének nevezett. – Felszabadítóan romantikus és reménytelenül keserű, de mégis, ez a könyv Magris szíve – mondta laudációjában az író.

És ez csak a Magvető standja. A könyvfesztivál kínálata szinte befogadhatatlan.

Fotó: Béres Attila

Az Esterházy Péterrel – Mélyi József moderálásával – folytatott pódiumbeszélgetésen szóba került a közép-európaiság fogalma is. Ezzel kapcsolatban rögtön vitába szállt egymással az olasz és a magyar író, mert Claudio Magris szerint erről a fogalomról önmagában nem lehet beszélni, csak irodalma, kultúrája, történelme felől közelíthető meg Közép-Európa fogalma. Abban mindkét szerző egyetértett, hogy a szocialista rendszerek összeomlása előtt határozottabban tudták, hogy mit jelent ez a fogalom: tiltakozást a szovjet uralom ellen (sőt, már korábban, a nácizmus ellen is). – Azt jelentette, hogy két nagyhatalom között is van valami, és ez mi vagyunk – fogalmazott Esterházy Péter. Ma viszont inkább kulturális dimenziót jelenthet a közép-európaiság, amely összeköti a népeket. 

A Budapest Nagydíj újabb kapocs Claudio Magris és Magyarország között – ezt a reményt fejezte ki Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes is, amikor átadta az olasz írónak a díjat. – Tudom, hogy azt keresi ön is, ami összeköt, és nem, ami szétválaszt bennünket, a Duna mentén élő országokat – mondta Csomós Miklós – Kérem, vegye úgy kezébe ezt a díjat, és tegye úgy a többi nagy nemzetközi irodalmi kitüntetése mellé, mint egy olyan nemzet elismerését, amely történelme során igazán megszenvedte a Dunához, vagyis hazájához, ősei földjéhez való kötődését és a határok megannyi változását, változtatását – zárta beszédét Csomós.

Claudio Magris meghatottan vette át az elismerést, és elmondta: erős élmények fűzik Magyarországhoz, hiszen A Habsburg-mítosz című könyvének részleteinek első külföldi megjelenése magyar megjelenés volt. – Mintha ekkor léptem volna ki saját világomból, az otthonomból és beléptem volna az igazi világba – emlékezett a trieszti író.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.