Időkapszulára bukkantak a nagygéci templomban

Grund

2014. november 11., kedd 16:00

Egy 1941-ben elhelyezett időkapszulára, benne pedig egy utókorra hagyott levélre bukkantak a nagygéci templom felújítása során, a váratlan lelet segítségével az eredeti állapotában tudják helyreállítani a szakemberek az 1970-es Tisza–Szamos-közi árvízben megrongálódott imaház belső karzatát.

A papirost rejtő üvegcsét akkor találták meg az építők, amikor Radovics Krisztina Munkácsy-díjas faszobrász-restaurátor javaslatára elbontották a templom karzatát – közölték az 562 millió forint értékű, a Megmaradás temploma elnevezésű felújítási program szervezői kedden.

A szakember szerint számos homályos részlet fedi a hétszáz éves templom múltját, a felújítással párhuzamosan zajló kutatás egyik fontos célja, hogy visszaállítsák az eredeti állapotot. Néhány héttel ezelőtt a szentélyt találták meg a cementpadló alatt, de azt továbbra sem tudták a kutatók, milyen lehetett eredetileg a templom karzata.
A most megtalált dokumentum szerint – amelyet valószínűleg Várkonyi Szilágyi Imre lelkipásztor helyezhetett el az üvegben – a karzatot 1941-ben építették át. Ebben az időszakban több környékbeli templomba orgonát emeltek, így a nagygéci karzatot is bővíteni kellett egy erkélyszerű kiugróval. Az átépítéssel egy időben újrafestették a faberendezéseket.

Az utókornak szánt levélből kiderül, hogy a harmóniumot Szomjas Lajos földbirtokos ajándékozta a református egyháznak, és elhelyezése érdekében toldottak a karzathoz egy kiugrót. Az asztalos munkálatokat Morvay János helyi lakos vállalta negyvenöt pengőért, a festést pedig a szamosújfalui Fekete Béla százötven pengőért végezte el. A munkálatokra szánt pénz a nagygéci és a komlódtótfalui lakosok adakozásából gyűlt össze – áll a levélben.
Az időkapszulának köszönhetően a karzat eredeti formája mellett a színére is fény derült, így pontosan lehet majd rekonstruálni az építményt. Emellett a szószék fölötti korona és a padok restaurált, rekonstruált másolata is visszakerülhet az évtizedekén át sorsára hagyott templomba.

A nagygéci templom felújítása várhatóan jövő év tavaszára fejeződik be.

Az 1970. május 13-án a környékbeli folyókon levonuló árvíz szinte romba döntötte a teljes falut, az ár levonulása után a magyar–román határ közelében lévő község újjáépítését nem engedélyezték az akkori hatóságok. A Csengerbe és Csengersimára kitelepített 760 nagygéci lakos nem térhetett vissza lakóhelyére, azóta a község híres temploma – amelynek hajója az Árpád-korból, míg szentélye Mátyás király korából maradt fenn – folyamatosan pusztult.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom külső falán térdmagasságban jelzés mutatja, hogy meddig ért a települést elborító víz 44 évvel ezelőtt.

A Megmaradás temploma program keretében a műemlék teljes felújításán túl kilátótorony, látogatóközpont és emlékpark épül az imaház mellett. A honfoglaló ősöknek úgynevezett őrtűzoszlop állít emléket, a ligetben további 200 emlékoszlopot állítanak, amelyeken a Kárpát-medencei települések ezrei üzenhetnek az utókornak.
A megépülő látogatóközpontban termet rendeznek be a nagygéci híres családok emlékének és filmen mutatják be a település életét, amelybe azóta kis létszámban a lakosság is visszaköltözött.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Stier Gábor

„Kijev nem írhat minden bajt a háború számlájára”

Az egykor Viktor Janukovics csapatában dolgozó politológus, Koszty Bondarenko nem csalódott a Majdanban, mert nem is várt tőle semmit.

Kuthi Áron

Későn ébredt az összes kisebbségi magyar párt

Öt hét alatt még legalább 300 ezer aláírást kell összegyűjteni az őshonos kisebbségek uniós védelme érdekében. A kudarcot is meg kell tudni magyarázni.

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.