Igazi 3D-főváros lehet Kecskemét

2012. február 11., szombat 11:45

Új 3D-műhelyt avatott a Kecskemétfilm Kft. pénteken: a digitalizáló rajztáblák, a 3D-szoftver és a Rátai Dániel által kifejlesztett Leonar3Do háromdimenziós operációs berendezés megsokszorozzák a rajzfilmstúdió lehetőségeit, bár eddig is készültek már háromdimenziós animációs filmek Kecskeméten. Nem csak a fiatal generációk, hanem a klasszikus magyar rajzfilmek idősebb alkotói is nyitottak az újra.

A legtöbben valószínűleg a moziban találkoznak a 3D-élménnyel, és számítógépes játékok is készülnek ezzel a technikával. Azt viszont biztosan kevesebben próbálták ki, hogy milyen érzés belepiszkálni a virtuális térbe. Ezért kezdjük ott, hogy az új kecskeméti 3D-műhelyben elhelyezték a Leonar3Do-t. Rátai Dániel találmányáról a „virtuális térben alkalmazható, háromdimenziós operációs berendezésről” a műhely bemutatóján testközelből szerezhettünk tapasztalatokat. Tulajdonképpen a háromdimenziós kijelzőt valósította meg a tervező, a kétdimenziós képet adó monitort láthatjuk három dimenzióban, és alakíthatjuk is a teret.

Tóth-Pócs Roland, a műhely vezetője nem véletlenül emelte ki, hogy mennyire felhasználóbarát szoftverrel van dolgunk: a Leonar3Do  kivitelezése nem igazán bonyolult, bár rajzolni nyilván nehezebb vele, mint amilyennek látszik. Ha az ember túltette magát a 3D-szemüvegen, kap egy kis harci repülőgépre emlékeztető joysticket, amellyel a térben mozgathatja és formázhatja a három dimenzióban megjelenő testet.

Tóth-Pócs Roland térben rajzol a Leonar3Do programmal

Fotó: Tóth Tibor


A laikus látogatók kaptak a képernyőre egy gömböt, aminek mi is bátran nekiestünk. Szédítő volt a háromdimenziós élmény, de sajnos képtelenek voltunk önállóan létrehozni bár egyetlen olyan formát, ami ne fallikus ábrázolásra emlékeztetett volna, ezért hamar feladtuk a küzdelmet.

Az animációs filmeknek többnyire csak azokat a részeit készítik a Lenoar3Do-val, ahol nagyon apró térhatású részleteket kell megmutatni, alkalmazták például a Bíborcsiga című animációs rövidfilmben is. A film Tóth-Pócs Judit és Tóth-Pócs Roland közös munkája:


Kecskeméten már a mostani fejlesztés előtt is készült jó néhány ilyen animációs film: a Magyar népmesék sorozat számos epizódját is rendező Horváth Mária például háromdimenziós Négyszögletű kerek erdőben utazik. A Lázár Ervin-mesékből készülő, tizenhárom részesre tervezett sorozatból eddig egy epizód készült el, a Vacskamati virágja című. (Egyébként, ha valaki nem tudná, Vacskamati angol fordításban: Pretty Kitty.) Tóth Roland Örkény István egyik egypercesét dolgozta fel szintén sorozatindító szándékkal, és Tóth-Pócs Roland is itt készítette az Ára 2.70 forint című animációs rövidfilmjét. Már korábban is volt lehetőség a háromdimenziós megoldásokra Kecskeméten, de lényegesen nehezebben ment ezzel a technológiával korábban a munka: ahogy Tóth-Pócs Roland elmondta, akár többórányi munkát is igényelt egy-egy kép, amiből huszonötre van szükség másodpercenként, hogy a film mozogjon.

Vacskamati és a virágja. Horváth Ágnes animációs filmjéből.

Fotó: Tóth Tibor


Az Autodesk3ds Max nevű szoftvert és a Leonar3Do-t a  magyar állam, az Európai Unió, az Európai Fejlesztési Alap  és a  Docler Video Production Kft. támogatása és saját befektetés révén sikerült beszerezniük. Az Autodesk3ds Max lényege, hogy közvetlenül a gépbe rajzolnak, a papír teljesen eltűnik a folyamatból, egy digitalizáló táblára készülnek a rajzok. A változás tulajdonképpen annyi, hogy mostantól sokkal több és sokkal jobb anyag készülhet az operatőrszobának nevezett műhelyben.

Mikulás Ferenc, a rajzfilmstúdió igazgatója azt mondja: új korszak kezdődött a stúdió életében, miközben persze a múlt mementói sem kerülnek a szemétdombra. A vetítőterembe költözött a régi vágógép, a digitalizáló rajztáblákkal és háromdimenziós szoftverekkel dolgozók közvetlen szomszédságában pedig maradt hely azoknak a 35 milliméteres kameráknak, amelyekkel harminc évig készítettek filmet ebben a stúdióban, és a világon mindenütt, mióta rajzfilm a rajzfilm. Kint vannak a Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók kézzel rajzolt, kézzel kifestett képei is.

Mikulás Ferenc, a rajzfilmstúdió igazgatója azt mondja: új korszak kezdődött
a stúdió életében, miközben persze a múlt mementói sem kerülnek a szemétdombra

Fotó: Tóth Tibor


A 3D-műhelyt Mikulás Ferenc elmondása szerint nem csak animációs filmek készítésére használnák, hanem számos más területen is. A háromdimenziós modellezés az oktatásban, általában a 3D-animáció a reklámiparban is hasznosítható, és az igazgató szerint már szó van arról, hogy a stúdió a számítógépes játék-gyártásba is bekapcsolódjon.

A Kecskemétfilm Kft. nem hagy fel a hagyományos rajzfilmek készítésével sem. Bár Tóth-Pócs Roland azt mondja magáról, hogy ő már teljesen a 3D-korszak gyermeke, mégis hozzátette, hogy Kecskemét nem csak a műhely adottságai miatt fontos, hanem azon tapasztalatok miatt is, amelyek az elmúlt évtizedekben felhalmozódtak a rajzfilmstúdióban.

Három dimenzióban lemodelezett robot – nem csak filmekhez, hanem például
oktatási célra isjól használható ez a technológia

Fotó: Tóth Tibor


Fontos lenne, hogy a fiatalok itt tanuljanak, hogy a Kecskeméten összegyűjtött tudás öröklődjön, és felhasználják a 3D készítésénél is. Önmagában, ezek nélkül a tapasztalatok nélkül a 3D technológiája igen keveset érne – vélte Tóth-Pócs Roland. Azt is elárulja, hogy a dolog visszafelé is működik, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az új programok nagyon felhasználóbarátok, és azok az animátorok is könnyedén el tudják sajátítani a használatukat, akik más technológiákkal dolgoztak eddigi pályájuk során.

Magyar Örökség-díjas a Kecskemétfilm – decemberben elkészült a Magyar népmesék 100. epizódja

Ha egy idegen civilizáció tudósai az űrben hermetikusan lezárt, titánbevonatú miskakancsót találnának, benne a Magyar népmesék sorozat összes epizódjának DVD-kiadásával, biztos azt gondolnák, a magyar civilizáció képviselőinek még az agytekervényei is úgy csavarodnak, mint a népi hímzések indái. És milyen igazuk lenne. A sorozat ugyanis maga a csalafinta truváj, a hazai kreatív ipar acéllábakon álló óriása, miközben a szerethetőség és a derű kivételes kombója. Harmincöt éve.

A jubileumra készült színes-szagos összeállításunkért kattintson ide.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.