Így újul meg a Széll Kálmán tér

Szathmáry István Pál

Szathmáry István Pál

2013. január 8., kedd 17:38, frissítve: szerda 10:38

A jelenlegi térszerkezetét alapvetően megtartva, de az utasok és a kerékpárral közlekedők számára nagyobb kényelmet biztosító koncepcióval épülhet át Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Széll Kálmán tér. A Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által kiírt tervpályázatra beérkezett munkákkal a Design Terminál falai között ismerkedhet meg a nagyközönség és a szakma.

A tervek szerint 2015 végére fejeződhet be a Széll Kálmán tér korszerűsítése és esztétikusabbá tétele, amire 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta el a Találkozzunk az óra alatt! elnevezésű rendezvénysorozat tegnapi megnyitóján dr. Szeneczey Balázs, Budapest Főváros Önkormányzata városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese. A tervpályázat lebonyolítására – amelynek eredményeit a Design Terminálban lehet megtekinteni január 8-ától 20-áig – bruttó 22 millió forint állt rendelkezésre. A 2012. november 13-i határidőig 23 pályamű érkezett be. Az I., II. és XII. kerület főépítészei, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnök Kamara, valamint a Főváros és a BKK szakértőiből álló 11 tagú bírálóbizottság, Finta Sándor fővárosi főépítész elnökletével, és Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató részvétele mellett döntött a nyertes pályázóról, aki elvégezheti a tér építészeti tervezési feladatait, együttműködve a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.-vel, mint a közlekedéstervezésért felelős generáltervezővel.

A tér felújításának kritikáját az Égigérő blogon olvashatja!

A cél, hogy vonzó és „okos” városi köztér jöjjön létre, egységes arculattal. 2012. december 11-én vált nyilvánossá a Széll Kálmán tér újratervezésére kiírt urbanisztikai és építészeti tervpályázat eredménye. Az átalakulás érinteni fogja többek között a rendezetlen bódék sorsát is. Szeneczey kiemelte, hogy a részletes tervezésnél a közösségi közlekedési, gyalogos és kerékpáros szempontokat is figyelembe veszik, és új mozgólépcsőkkel és lifttel akadálymentes kapcsolat jön létre a Várfok utca felé, továbbá csökkenni fog a buszok által elfoglalt terület is. Az ütemezési terv szerint 2014 tavaszán kezdődhet meg az építkezés, és várhatóan 2015 végére zárul majd le.


Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint nem érkezett be nagyon átütő, új javaslat. Utalt rá, hogy korábban alaptalanul kérték számon a fővárosi önkormányzaton a tér rendezését, a látszólagos késlekedés oka ugyanis az volt, hogy csak alapos előkészítést követően szerették volna meghirdetni a pályázatot. Ez azt is jelzi, hogy alapvetően nem a Széll Kálmán tér szerkezetével van gond, hanem azzal, hogy kényelmetlen, szűk gyalogosfolyosói vannak, és sok a holttér és felesleges a hurokvágány.

Vitézy szerint a tér lerobbantsága miatt számít most szégyenfoltnak, közlekedési csomópontként kompaktnak mondható, hiszen az átszállási lehetőségek egymáshoz közel találhatók. Ugyanakkor kétségkívül sokat kell lépcsőzni, különösen a várbuszok esetében. A korábban felmerült tervek szerinte nem számoltak a közlekedési szempontokkal, valamint irreális elképzelések is napvilágot láttak a zöldterület növelésére. Ez utóbbi szempont azonban érvényesülni fog a végleges tervben a Széna tér bezöldülésével. Vitézy hangsúlyozta: a tervezés során a tömegközlekedés-használat növekedésével számolnak.

Végezetül Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál stratégiai igazgatója szólt arról röviden, miért éppen ezen a helyszínen láthatja a közönség a beérkezett terveket. A Design Terminál stratégiájának meghatározó eleme a városi térben rejlő lehetőségek megmutatása, az ilyen irányú fejlesztések ösztökélése. Szerinte ugyanis a kreatív iparban folyó verseny egyre inkább a városok között dől el, aminek az a tétje, hogy ki tud élhetőbb és vonzóbb, más szóval „okos” teret teremteni. A szakmai párbeszédet elősegítendő a következő két hétben a Dizájn Terminál számos, a Széll Kálmán tér megújításához kötődő rendezvénynek ad majd otthont.

Több, mint egy tér

A történelmi fogalmak szerint a Moszkva tér Buda „Országút” elnevezésű részéhez tartozott. Nem véletlen a tér első neve, a „Gödör” sem, mivel egykor ott egy homokbánya működött – meséli Katona Csaba történész.

A bánya helyén később tó keletkezett, ami telente jégpályaként igazi hangulatot varázsolt a 20. század eleji Budára. Ebben az időszakban kezdett találkozóhellyé válni a terület, amelyet 1929-ben kereszteltek el Széll Kálmán térre. A közlekedési csomópont 1938 és 1941 között épült ki.

A Moszkva tér híres gomba formájú épületét 1972-ben, a metró budai szakaszának megnyitásakor lebontották, de a név mégis fennmaradt. Évtizedek óta ugyanis egy presszó elnevezésében tovább él a gomba, mindez Katona Csaba történész szerint a városi folklór tipikus jellemzője. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársát nem csupán mint szakértőt kérdeztük meg a témában. A történész a tér közelében nőtt fel, így hitelesen mesélhetett az egykori Moszkva téri hangulatról. Videónk azonban nem csak a nosztalgiáról szól. A sajtótájékoztató kapcsán ugyanis felkerestük a nyertes pályázatot készítő építészeket és belelestünk a terveikbe:

A szerkesztő ajánlja

Gabay Balázs

Fucsovics: Attól függ a győzelem, mennyire hiszel magadban

A top 20-as játékosok hozzáállásáról, a fullasztó ausztrál hőségről és Patrick Mouratouglou gratulációjáról is beszélgettünk a teniszezővel.

B. Kovács Gergely

Petike fülfolyása és állandó pittyegésterror a vonatokon

A csend manapság luxuscikk, de a MÁV tájékoztatása szerint 2019-től itthon is üzembe helyezik a csendes kocsikat.