Írjunk-e tollal e-mailt a kupongenerációnak?

2018. február 1., csütörtök 16:33, frissítve: csütörtök 17:43

Van olyan művészünk, aki, ha el akar küldeni valamit e-mailen, leírja tollal papírra az üzenetét, utána megkéri a feleségét, hogy fényképezze le, és küldje el azt a saját postafiókjából. Mások viszont már nagyon tudatosan használják a közösségi médiát önmaguk népszerűsítésére.

A Crane marketingügynökség kulturális divíziójának keddi kultúrmarketing-workshopján az egyik résztvevő ezzel a példával szemléltette, milyen végletek figyelhetők meg a honi művészvilágban az internet, az új média használatának terén. Ugyanakkor az esemény minden előadásából és kerekasztal-beszélgetéséből nyilvánvalóvá vált, hogy a népszerű közösségi oldalak használata, illetve a weboldalakon használatuk közben a kultúrafogyasztókról felhalmozódó adatok kezelése, elemzése, későbbi kiaknázása kulturális téren is elengedhetetlen a sikeres működéshez.

A Müpa jegyárusítása majdnem 60 százalékban online történik, de ez az arány a Zeneakadémia esetében is meghaladja az 50 százalékot. Vagyis az ezeket az intézményeket látogató, nem okvetlenül fiatal közönség ugyanúgy egyre inkább megközelíthető a világhálón keresztül, mint az ifjabb generációk. Hogy ez milyen technikákkal kivitelezhető, arról remek előadást tartott Fehér Katalin újmédia-kutató, aki stílszerűen Skype-on jelentkezett be brnói irodájából. A kutató szavaiból kiderült, hogy az interneten – elsősorban a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on – ma már szinte kizárólag videós tartalommal lehet sikert aratni: a negyvenöt év alattiak nagy része, a 16 és 30 év közötti korosztály 90 százaléka messze a mozgóképes anyagokra, hirdetésekre kattint leginkább. Az a kulturális intézmény, amely meg akar szólítani bizonyos társadalmi és korcsoportokat, jól teszi ezenkívül, ha talál magának egy olyan „influenszert” (vagyis a közösségi oldala révén népszerű és sokak által követett véleményvezért), aki akár önszántából, akár valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe hajlandó népszerűsíteni termékeit. A jó influenszer onnan ismerszik meg, hogy viszonylag sok emberhez jut el, ráadásul nagyon intenzíven.

Instagram-sztárok

A kulturális szervezetek, szereplők – hasonlóan az üzleti tevékenységet folytató cégekhez – egyre hangsúlyosabban vannak jelen a Facebook tulajdonában lévő, napi félmilliárd felhasználót felmutató közösségi platformon, az Instagramon. Íme a nemzetközi és a magyarországi toplista, a név mellett a követők száma – ebből kiderül, hogy a hazai kulturális szereplőknek van még hová fejlődniük.

 

Guggenheim Múzeum, New York: 1,6 millió

Gustavo Dudamel karmester: 265 ezer

Bolsoj Színház, Moszkva: 199 ezer

Művészetek Palotája, Budapest: 7300

A38 Hajó, Budapest: 6500

Ludwig Múzeum, Budapest: 5000

A marketingesek körében ősidőktől kedvelt technika, a különféle játékok, kuponakciók szervezése ugyancsak hatékony módszer lehet az online világban: a területen dolgozó szakemberek által „mostgenerációnak” vagy „kupongenerációnak” nevezett mai ifjúság nagyon hatékonyan kutatja fel az ingyen vagy kedvező áron igénybe vehető szolgáltatásokat, programokat, és ezekről haladéktalanul tájékoztatja a virtuális világban fellelhető ismerőseit is.

A műhelyt záró kerekasztal-beszélgetésből – amelyen a Müpa, a Katona József Színház, a Zeneakadémia és a szentendrei Ferenczy Múzeumi Központ egy-egy képviselője vett részt – kiderült, hogy a magyar kulturális szereplők közül még elég kevesen kezelik helyén az új média nyújtotta lehetőségeket. Pedig célszerű lenne: az adatokból kitűnik, hogy egy-egy kulturális szereplő már ma is 88 százalékban online, és pusztán 12 százalékban személyesen „találkozik” a közönségével.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.01.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.