Kinyithat a most bezárt Kamaraszínház + Képek

Tölgyesi Gábor

Tölgyesi Gábor

2012. május 8., kedd 16:20, frissítve: kedd 21:24

Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy állami fenntartású prózai színházat bezárjanak, ami most hétfőn a Budapesti Kamaraszínházzal megtörtént. A társulat egy része üzleti alapon folytatná.

Május 3-án ősbemutatót tartott a több mint hatvanéves múltra visszatekintő Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban, Háy János Vasárnapi ebéd című darabját mutatta be Rátóti Zoltán rendezésében. A teátrum művészei nem sokáig örülhettek az előadás jó fogadtatásának: másnap bejelentették, hogy nincs tovább.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Ám lehet, hogy mégis van. Hétfőn este a Tivoliban tartotta utolsó előadását, A vágy villamosát a Kamaraszínház. (A tizenhárom éve repertoáron lévő előadást Tordy Géza rendezte, a főszerepeket Eszenyi Enikő, László Zsolt, Nagy Enikő és Pindroch Csaba játszotta.) Kora este, az előadás előtt nem sokkal a színház tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) közleményt adott ki, amelyből az derült ki: a vagyonkezelő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a színház újonnan alakult művészeti tanácsa az elmúlt hetekben egyeztetett. A tanács szándékában áll egy szellemi és művészeti koncepciót is tartalmazó pénzügyi-gazdasági terv elkészítése, a Budapesti Kamaraszínház jelenlegi színészeinek, alkalmazottainak egy része új, piaci alapokon létrehozott – nem állami – társaság keretében folytatná tovább munkáját a 2012–2013-as évadban.

Az utolsó három évben több mint 40 százalékkal csökkent a Kamaraszínház állami támogatása, a „végjáték” múlt év december 15-én kezdődött: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) mint a színház működtetője ekkor értesítette levélben a teátrumot, hogy felmondja az intézmény támogatói szerződését. Az ok és az indok: a kulturális államtitkárságnak idén egymilliárd forintot kell megspórolnia, a színház profilját tekintve pedig a fővárosnak kellene működtetnie a Kamaraszínházat. (A mindenkori kulturális kormányzat több mint másfél évtizede tervezi átadni az általa fenntartott színházakat a fővárosnak.)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


A színház igazgatója, Szűcs Miklós akkor jogi szakvéleményt kért a szerződés felmondásáról, ami megállapította: a támogatás nem vonható meg addig, amíg a főváros nem vette át a színház fenntartói feladatait. A tárca február végén átcsoportosított 147 millió forintot, hogy a színház működése 2012 első félévére biztosított legyen, bár Szűcs Miklós akkor jelezte: még legalább 30-40 millió forint kellene a szezon befejezéséhez. Igaza lett.

A vagyonkezelő március 7-én társulati ülésen közölte: finanszírozás hiányában felszámolást kezdeményez a színháznál, amely előadásokat május végéig tarthat három játszóhelyén, a Tivoliban, az Ericsson és a Shure Stúdióban. Áprilisban négy hónap elmaradt bérét kapta meg a 140 fős társulat. Május 4-én a felszámolással megbízott Pátria Konzul Zrt. képviselője jelentette be: az utolsó előadást május 7-én játszhatja a Kamaraszínház.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


A két világháború és az államosítás után sem volt példa arra, hogy állami fenntartású prózai színházat bezárjanak, mint ami most hétfőn a Kamaraszínházzal megtörtént. (A rendszerváltás után a Rock Színházat 1996-ban szüntette meg az SZDSZ-es kultúrpolitika. Az Arany János Színház vagy a Művész Színház kinyírása a fővárosi SZDSZ számlájára írható. A néhai SZDSZ-ére.) Szűcs Miklós, a Kamaraszínház igazgatója úgy nyilatkozott: ha 2012. végéig megoldják a színház finanszírozását – 150 millió forint kellett volna ehhez −, mutatói alapján 2013. január elsejétől az előadó-művészeti törvény kiemelt kategóriájába került volna. Így központi alapból lehetett volna finanszírozni a teátrumot, ami nem terhelte volna meg a fenntartó büdzséjét.

A Kamaraszínház vezetője hiányolta a színházi szakma együttérzését is. Mint mondta: míg egykor Stohl András színművész perének tárgyalásán vezető színészek demonstráltak jelenlétükkel, most a Kamaraszínház társulatáért senki sem emelte fel a szavát.

Mostani közleményében a vagyonkezelő egyébként nemcsak azzal indokolta a Kamaraszínház bezárását, hogy a Nefmi 147 millió forintos támogatása a színház működéséhez kevés. Állította: a végelszámoló nem kapta meg a Kamaraszínház  2011. évi könyvvizsgáló által elfogadott beszámolóját – a 2011. évi beszámolót a független könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el, így a társaság végelszámolója és az MNV Zrt. a mai napig nem kapott hiteles adatokat a színház működéséről.  Ezért döntött úgy a vagyonkezelő, hogy a még rendelkezésre álló pénzt a bérek kifizetésére, nem pedig a színház veszteséges működésének további finanszírozására fordítja. (Persze kérdés, működhet-e nyereségesen úgy egy színház, ha alulfinanszírozott. Szűcs Miklós amúgy állítja: a független könyvvizsgáló nem is adhatott elutasító záradékot, hiszen még jelenleg is vizsgálja a színház mérlegét.)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Egyébként a Kamaraszínház könyvvizsgálói jelentése már áprilisban olyan konfliktust generált Szűcs Miklós igazgató és a teátrum művészeti tanácsának vezetője, Németh Kristóf színművész között, hogy az megjárta a szennybulvárlapok címoldalát is. Németh Kristóf azt állította, Szűcs Miklós nem adta át határidőre az auditált mérleget a végelszámolónak, mire az igazgató pert helyezett kilátásba rágalmazásért és becsületsértésért, valamint úgy nyilatkozott: a színművész az ő helyére pályázik, ki akarja fúrni.

Németh most legutóbb már arról beszélt, neki pazarlónak tűnik a Kamaraszínház gazdálkodása. A művészeti tanács vezetője a finanszírozás és a társulat szempontjából a jelenlegi töredékével képzeli el a színház további működését, ám hogy miből, arról nem közölt részleteket. Annyi bizonyos: az MNV Zrt. közleményétől eltérően Németh is úgy gondolja: állami szerepvállalás nélkül, csak üzleti alapon nem lehet a színházat működtetni.

A disznóól és trágyaszag emlegetése, a tettlegességgel való fenyegetés, majd a bocsánatkérés részleteinek ismertetésétől, az egyéb szaftos történetektől most eltekintünk. Ilyen egy kortárs magyar dráma, amelyben jobb esetben csak az abszurd keveredik a tragikus elemekkel. A Kamaraszínház esetében most főként.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.