Már az első lépésnél késik a Liget projekt?

2018. március 8., csütörtök 06:00, frissítve: csütörtök 10:28

Bár Balog Zoltán február 23-án, az épület bokrétaünnepén büszkén jelentette be, hogy az előzetes tervek szerint halad a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) építése, információink szerint idén már biztosan nem adják át a komplexumot. A 20 milliárd forintból épülő központ legkorábban jövő tavasszal készülhet el, de valószínűbb, hogy csak 2019 nyarán vehetik birtokba a múzeumi szakemberek. Az egykori izraelita kórház területén létesülő, öt épületből álló, összesen 37 ezer négyzetméteres központban raktárak, restaurátor-műhelyek, kutatószobák, irodák lesznek, illetve itt kap helyet a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) és egy látogatóközpont is, amelyet a korábbi imaházban alakítanak ki. Az épületek közötti területen egy 13 ezer négyzetméteres parkot hoznak létre, s a beruházás részeként mélygarázs és kertészház is épül.

A tervezett komplexumban a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350 ezer műtárgyának megőrzésére és tudományos kutatására lesz lehetőség, de az épületegyüttes a Városligetben létrehozott új intézményeknek is szakmai és infrastrukturális hátteret biztosít, és az elképzelések szerint a meglévő budapesti és a vidéki múzeumoknak is segítséget nyújthat a jövőben.

– Londonig kell elmenni, hogy ilyen háttérintézményt találjunk – mondta januárban Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a köztévében. A központról jellemzően szuperlatívuszokban nyilatkozó vezetők nem felejtik el megemlíteni, hogy az épületegyüttes rekonstrukciója során a régi és az új harmóniájára törekszenek. A tervezett öt közül két épületet újonnan húznak fel, a másik három meglévő, amit teljeskörűen felújítanak. A beruházás során az örökségvédelmi szempontokat figyelembe véve őrzik meg az egykori kórház hangulatát, az új épület tagoltságával és anyaghasználatával egyaránt illeszkedik a XIX. századi, kisebb volumenű pavilonépületekhez. Az OMRRK a legmodernebb igényeknek is megfelel majd, a teljes hűtési és fűtési energiát 160 talajszondás és egy levegős hőszivattyú segítségével biztosíthatják, a tetőkön elhelyezett napelemek pedig a villamosenergia-felhasználás egy jelentős részét is fedezik.

 
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
 

Két évvel ezelőtt, az első kapavágás idején 2018 tavaszára ígérték a komplexum átadását. A központot a Narmer Építészeti Stúdió tervezte. Az első fázisban a mélyépítési munkákra kiírt közbeszerzési pályázatot a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. nyerte el. A két új épület 0 szintig történő szerkezetépítési munkái 4 milliárd forintba kerülnek. A teljes projektre vonatkozó generálkivitelezési tenderen a Strabag-MML a Strabag Építő Kft.-vel és a német Ed. Züblin AG-val közös pályázata győzött, ez további 12 milliárd forintot emészt fel. A közbeszerzési értesítő szerint az építési munkák után tavaly októberben a központ raktártechnikai eszközökkel történő felszerelésére írtak ki pályázatot. Ez azonban eredménytelenül zárult, így decemberben meg kellett ismételni a tendert. Az új kiírásban hangsúlyozták, hogy az eljárás elhúzódása esetén az építési beruházás felfüggesztése válna szükségessé, amely jelentős időtöbblettel és költségnövekedéssel járna.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A projektre közelről rálátó forrásaink szerint azonban nem a raktártechnika a beruházás neuralgikus pontja: várhatóan a kivitelezési munkák elhúzódása miatt késik majd a komplexum átadása. Ha valóban így lesz, az azért is különösen fájó, mert – amint arra több szakember is rámutatott korábban – a Liget projekt racionális érvekkel nehezen magyarázható gigaberuházásai mellett az OMRRK felépítése valóban észszerűnek tűnik. A barnamezős beruházás egy évek óta kihasználatlanul álló, folyamatosan romló állapotú épületegyüttest tölt meg újra élettel. Ráadásul a többi múzeummal ellentétben nem a politikai nyomás – a kormány budai Várba költözése miatt hirtelen útban lett a Nemzeti Galéria, új helyet kellett találni a műalkotásoknak –, hanem egy valós probléma megoldása motiválja az intézmény létrejöttét. Az OMRRK enyhítheti a hazai múzeumok raktározási gondjait, nem beszélve a restaurátorok és a művészetelméleti szakemberek számára nyújtotta előnyökről. Ha pedig az ígéretekhez hűen sikerül megőrizni valamit a nagy múltú épületegyüttes kulturális örökségéből is, ez a beruházás sikerrel nyithatná meg a Liget projektet.

A Szabolcs utcai izraelita kórház Freund Vilmos tervei alapján épült, 1889-ben adták át. Az intézmény folyamatosan bővült, a két világháború között Budapest egyik legrangosabb kórháza volt, ahol vallási hovatartozástól függetlenül látták el a betegeket. 1950-től állami kórházként, 1956-tól Orvostovábbképző Intézet néven működött tovább. 1973-ban az intézmény egyetemi rangot kapott, 1985-ben Orvostovábbképző Egyetem, majd 1993-tól a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző Kara lett. A 2000-es integráció során beolvadt a Semmelweis Egyetembe, 2001-ben felsőoktatási intézményként megszűnt, ekkortól Országos Gyógyintézeti Központ néven működött tovább egészen 2007-ig, amikor Horváth Ágnes egészségügyi „reformja” során bezárták. A Liget projekt részeként radikálisan átalakul a Városliget. A sok vitát kiváltó, eddig megnyugtató válaszok, szakmai és társadalmi konszenzus nélkül álló, (egyelőre) több mint 250 milliárd forintos beruházás keretében – a tervek szerint – felépül az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épülete. Visszaépítik az egykor a park szélén álló Városligeti Színházat és a Közlekedési Múzeum pavilonépületét is, amely a magyar innováció eredményeit mutatja majd be. Pannon Parkkal bővül az Állatkert, megújul a Vajdahunyad vára és az Olof Palme-ház is. A Liget projekt honlapján is olvasható ígéretek szerint az OMRRK idén, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Olof Palme-ház és a Pannon Park pedig jövőre készülne el. Ezt követné 2020-ban az Új Nemzeti Galéria. Ha információink helyesek, már az első lépésnél komoly csúszásban van a beruházás, ami a további átadási határidőkre is hatással lehet.

Kérdéseinkkel megkerestük a Városliget Zrt.-t, de nem kaptunk választ, a Szépművészeti Múzeum tájékoztatása szerint azonban az OMRRK a terveknek megfelelően készül el. Bízunk benne, hogy nekik lesz igazuk, és ha már konszenzusra nem számíthatunk, legalább a megkezdett építkezések befejeződnek időre. Ami azért is fontos lenne, mert ne feledjük, jelen pillanatban csak a Nemzeti Múzeum (illetve a nemsokára épp ugyancsak költöző Nemzeti Galéria) van nyitva Budapesten a nagyon közül, az ősszel megnyíló Szépművészetit pedig legjobb esetben is csak 3 évvel később követheti a Néprajzi és az Új Nemzeti Galéria. Késés esetén azonban a nagyközönség akár a teljes következő választási ciklusra is e múzeumok nélkül maradhat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.08.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.