Már nem látogatható Gavrilo Princip szülőháza

Grund

2014. július 8., kedd 15:03, frissítve: csütörtök 12:07

Bezárták Gavrilo Princip június 28-án átadott, felújított szülőházát. A boszniai és a szerb sajtó keddi beszámolói szerint a nyugat-boszniai Bosansko Grahovónak nincs pénze az épület fenntartására, sem biztonsági őrt, sem olyan kurátort nem tudnak fogadni, aki az épületet és Princip életét bemutatná az odalátogató turistáknak.

Az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet elkövetőjének szülőházát a délszláv háború idején, az 1995-ös Vihar hadműveletben rombolták le a horvát csapatok. A felújítás 25 ezer euróba (mintegy 7,5 millió forintba) került, amelyet adományokból gyűjtöttek össze, a városnak ugyanis erre sem volt pénze. A felújított épületet ünnepélyes keretek között adták át a szarajevói merénylet 100. évfordulóján, június 28-án.

Míg Gavrilo Princip szülőházának jövője bizonytalan, Ivo Andric Nobel-díjas szerb író travniki szülőháza 40 éve az egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpont Bosznia-Hercegovinában. Az ország középső részén található Travnikra egyre többen kíváncsiak, a világ számos országából érkeznek turisták, hogy megtekintsék az egyetlen Nobel-díjas szerb író gyerekkorának helyszínét, művei első kiadásait és számos olyan kiadványt, cikket és könyvet, amely Andric életével foglalkozik.

Ivo Andric díjazott regénye, a Híd a Drinán az észak-boszniai Visegradon játszódik és négy évszázad történéseit követi végig. A mű középpontjában a Drina két partját összekötő híd keletkezésének körülményei, a város életében betöltött szerepe áll. Az idők folyamán a város más-más birodalomhoz tartozott, szerbek, törökök, osztrákok és magyarok hagyták rajta bélyegüket, a híd azonban öröknek bizonyult.

A művet a világ szinte minden nyelvére lefordították, az eladott példányszám és a kiadások száma alapján ez az egykori Jugoszlávia irodalmának legnépszerűbb alkotása.

Andric két másik híres regénye – a Travniki krónika és az Omér pasa –, ahogyan számos novellája is, az oszmán hódoltság és az osztrák–magyar uralom idején játszódik és a színes, ellentétektől feszített boszniai életet ábrázolja.

A szerb író tiszteletére Emir Kusturica boszniai szerb rendező Visegradon kiépített egy mesterséges „kővárost”: Andricgradot június 28-án adták át.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.