Melldöngetés nélkül is jó magyarnak lenni

Szathmáry István Pál, Ficsor Benedek

2017. augusztus 11., péntek 19:27, frissítve: kedd 15:25

Alaposan rácáfolva a fiatal generáció értékvesztéséről kialakult sztereotípiákra, A Pál utcai fiúk reneszánszát éli. Molnár Ferenc műve a Vígszínház színpadán tavaly ősz óta fut elsöprő sikerrel, és ettől nem teljesen függetlenül a regény a nyár egyik legnagyobb könyves slágere, magasan vezeti a Líra kiadói csoport júliusi könyves toplistáját. A siker egyértelműen a fiatalok számlájára írható, akik előadásról előadásra megtöltik a nézőteret, másnap az első útjuk pedig talán éppen a könyvesboltba vezet.

A darabot Molnár Ferenc regénye alapján Grecsó Krisztián alkalmazta színpadra. A József Attila-díjas író lapunknak elmondta, a Vígszínház produkciójának nagyon nagy szerepe van abban, hogy a regény újra ennyire divatos lett. – Az előadások után teljesen átlagos jelenetnek számít, hogy a színház melletti Pannónia utcában leáll a forgalom, mert a környék megtelik sikítozó rajongókkal, akik a művészbejárón kilépő színészekre várnak.

A Marton László rendezte előadás főbb szerepeiben Fesztbaum Bélát, Vecsei Miklóst, Wunderlich Józsefet és Józan Lászlót láthatjuk. A dramaturg Radnóti Zsuzsa, a koreográfus Horváth Csaba. Többek közt nekik is köszönhetően a 2016. november 5-i premier óta csaknem százezren váltottak jegyet a Vígben A Pál utcai fiúkra, míg az előadás egyik dalából készült Mi vagyunk a grund című videoklipjét már közel 900 ezren látták a YouTube videomegosztón. A produkcióhoz Dés László és Geszti Péter írt zenét és szöveget, amely néhány hónap alatt aranylemez lett, a rajongás pedig azóta sem hagyott alább, az előadásra egyelőre novemberig lehetne jegyet venni a színház online rendszerében, ám el kell keserítenem mindenkit, aki egyből rohanna vásárolni, hiszen már egyetlen szabad helyet sem találni.

A siker titka Grecsó szerint Molnár Ferenc szövegében rejlik. – A regény egyik legfőbb tanulsága, hogy a hazaszeretetről egészen máshogy is beszélhetünk, mint azt manapság megszoktuk. Nemecsek egy átlagos, sőt az átlagosnál gyengébb képességű srác, akiből mégis hős lesz. És ehhez csupán egyenességre, becsületességre és hűségre van szüksége. A regény ezekről az értékekről őszintén, kedvesen, néhol banálisan és mindig finom humorral beszél. Magyarországon a hazaszeretetet nehezen ragadjuk meg pátosz nélkül, nincs hozzá megfelelő nyelvünk. A hazához való viszonyunkat hagyományosan a nagy íveken keresztül, a hősi halálokban tudjuk kifejezni. Ehhez képest A Pál utcai fiúk hazaszeretete a regény nyelvi humorában, minden pátosztól mentesen jelenik meg. Az előadás erre erősít rá. Úgy élhetjük meg az érzést, hogy milyen jó magyarnak lenni, hogy közben elmarad a melldöngetés.

A nyelvi humor mellett van még egy összetevője a sikernek, ez pedig a helyszín. – A Pál utcai fiúkon kívül kevés valódi Budapest-regényt találunk, olyan művet, amelyet elolvasva rádöbbenünk, hogy mennyire kötődünk ehhez a városhoz, hogy akármi történik is körülöttünk, csodálatos itt élni. Molnár Ferenc szövege ezt az érzést közvetíti.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 

Az értékvesztéssel kezdtük a cikket, a fogalom pedig óhatatlanul is újra felbukkan, hiszen az 1907-ben született regényt olvasva a polgári értékrend eltűnésének lehetünk tanúi. – Molnár Ferenc ezzel párhuzamosan, nagyon óvatosan, nagyon finoman ugyan, de egy másik világról is beszámol, amely még éppen csak bontogatja a zászlaját. A két világ közötti hatalmas különbség a vörösingesek esetében látszik a legjobban. Áts Feri még a régi értékek embere, ő azért akarja elfoglalni a grundot, hogy legyen hol focizni, a Pásztor testvérek azonban azért, mert ha ők az erősebbek, miért tűrnék, hogy másoké legyen. Csak azért veszik el, mert el tudják venni.

A hatalom és a céltalan erőszak összefonódása törést okoz és válságba taszítja az embert. – A grund alatt a mélyben már valami sötét dolog fortyog, amely a gyerekek világába is beszivárgott. A pusztulás előszele a mai olvasó számára legalább olyan nyilvánvalóan érezhető, mint a száz évvel ezelőtti közönség esetében, emiatt a szöveg ma is rendkívül modernnek és naprakésznek tűnik.

Ezek után már kevésbé meglepő, hogy a regény az irodalmi sikerlistákat is meghódította. Mindennek Nényei Pál, a budapesti Piarista Gimnázium tanára, Az irodalom visszavág című szórakoztató irodalomtörténeti sorozat szerzője szerint roppant egyszerű a magyarázata. – Egyszerűen az a titka, hogy jó. Molnár Ferenc jól megírta, jó a történet, az, hogy az egyik legfontosabb helyszín megszűnik a regény fiktív ideje után, mert beépítik, különösen erős és nagy hatású motívum. Ezt úgy hívom, hogy Titanic-effektus. Olyanról olvasni, ami már nincs, roppant érzelmes dolog. De ezt az egész regény világára is értem. A múlt óceánjába süllyedt Pest!

A Pál utcai fiúk ráadásul olyan alapvető kérdésekre is választ adhat, amelyeket a manapság rendkívül divatos, fiataloknak írt művek még csak fel sem tesznek. – A kortárs ifjúsági irodalom egy része túlságosan „valóságos” terepen mozog, mint a drog, a szétesett családok, a szex, a bulik, a mobiltelefon, vagy a cyberbulliyng. Mintha a fiatalságnak csak ez lenne az élete. Szerintem ez másként van. Bennük is megvan a romantika utáni vágy, amit a szintén hihetetlenül népszerű kortárs fantasyirodalom sem tud teljes mértékben kielégíteni. Jó néha igazi, emberi hősökről olvasni, nem csak szélsőséges elembertelenedésről és lecsúszásról. Becsületbeli ügyekről, barátságról, őszinte érzelmekről, amelyek nem csöpögnek a giccstől, olyan hősökről, akik tényleg olyanok, mint mi, és nem varázslók vagy vámpírok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.11.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.