Minden, amit tudni akart a sárkányokról

rkk

2016. március 16., szerda 08:42, frissítve: szerda 16:45

Ha meggyűlik a bajunk egy sárkánnyal, kerítsünk gyorsan egy elefántot, vagy kínáljuk meg gyönggyel és opállal, hátha ráharap. Weöres Sándor szerint elég az is, ha igába tudjuk fogni a fenevadakat, hiszen ők valójában a saját vágyaink, amelyeket meg kell fékeznünk. A sárkányok irodalomtörténete a legősibb mítoszoktól a sci-fi irodalomig ível, erről szól a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása.

Darvasi László elbeszélésben a távol-keleti költő értetlenkedve kérdezi, hogy miért is akarná bárki megölni a sárkányt. Ő adja az esőt, a jelenléte békét és derűt áraszt. A Távol-Keleten tényleg többnyire pozitív figura volt a sárkány, valamiféle kegyes istenség. A tenger mélyén élő sárkánykirály a mítoszok szerint gyönggyel és opállal táplálkozott. Darvasi László persze nem az egyetlen magyar író, akit a sárkányok érdekeltek; szinte nincs olyan szerzőnk, akinek az életművében valamilyen módon fel ne bukkannának a sárkányok.

Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

A „legsárkányosabb” költő címe valószínűleg Jékely Zoltáné, aki sárkányölő Szent György napján született, ezért érthető módon foglalkoztatták ezek a lények. A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállítása, a Sárkányok mindig lesznek értelemszerűen kevés tárggyal dolgozik, hiszen a középpontjában az irodalom áll. Sárkányokkal díszített vázák, textíliák, vagy akár egy sárkányorrú viking hajó modellje jelzik a kultúrtörténet állomásait. A főszereplők a kiállításon a képek és a szövegek, amelyekből szó szerint számtalan akad. A Petőfi Irodalmi Múzeumban egyfajta kísérlet ez az új kiállítás: nem egy szerző vagy egy korszak, hanem egyetlen motívum, a sárkány köré építik a tárlatot.

A sárkányokat követve végigjárja a látogató az emberiség kultúrtörténetét, és külön a magyar irodalom történetét is. Irodalmi múzeumban nem szokatlan, hogy sokat kell olvasnunk a tárlaton, itt viszont még a szokásosnál is jobban el kell mélyedni a szövegekben, hiszen az egymást követő táblák a kultúrtörténet más-más korszakáról vagy a világ teljesen különböző pontjairól szólhatnak. Gyerekeknek talán kicsit megerőltető is lehet ez az utazás, hiába hangulatosak a kiállítás terei. Ezért nekik külön terem készült a kiállításon, ahol a kicsik számára könnyebben fogyasztható színes sárkányvilágot alkottak a kiállítás rendezői.

A sárkány a legősibb mítoszokban még része a jó-rossz egyensúlyának, legtöbbször természeti jelenségekhez kötődik. A zsidó-keresztény kultúrkör viszont már gonosz szerepben ábrázolja, Dániel könyvében például bálványként imádják. A kereszténység a sárkányt a sátánnal rokonította, a legismertebb sárkányölő pedig Szent György. De a keresztény irodalomban mások is szembenéztek a sárkánnyal, például Barlám, a VI. századi legenda főhőse, aki egy verem alján pillantotta meg a fenevadat”. De az északi mítoszok szereplője, Szigfrid is ölt sárkányt.

A gyerekek saját „játszóteret” kaptak a kiállításban

Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

A sárkány a középkori természettudománynak is része volt. Egészen a felvilágosodásig komoly szócikkek foglalkoztak vele; például kiderült belőlük, hogy a sárkány természetes ellensége az elefánt. Olyan, 16. századi ábrázolást is találunk a kiállításon, ahol éppen egy elefánttal küzd a sárkány. A néphagyományban közben itt-ott megmaradt a sárkán eredeti, kereszténység előtti szerepe: a Székelyföldi legendáriumban például azt olvassuk, hogy vihar idején sárkányok verekednek az égben, vagyis a sárkány természeti jelenségeket testesít meg.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A sárkány aztán „modern fenevadként” az ember belső ellenségévé vált, Weöres Sándor sorai talán a legjobb példák erre. A sci-fi irodalomban való megjelenését pedig A Gyűrűk Ura szerzője, J. R. R. Tolkien A hobbit című művétől számíthatjuk. A papírsárkány persze az igazi sárkányoktól eltérő jelentéssel vonult be az irodalomba. Elég, ha Kosztolányi Dezső Aranysárkányára gondolunk. A 2014-ben elhunyt író, Borbély Szilárd köti össze ezt a két szálat; grafikáján, amely látható is a kiállításon, a papírsárkány szúrja le Szent Györgyöt a zsinegével.

(Sárkányok mindig lesznek, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2016 novemberéig)

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.