Prímásversennyel kezdődik a füredi Anna-bál

Kalotaszeg és a Felső-Tisza-vidék zenei öröksége kerül a középpontba · Holnap este tartják a gálát

Kiss Eszter Veronika

Kiss Eszter Veronika

2016. július 19., kedd 13:25

Negyedik éve fut sikerrel a prímásverseny Balatonfüreden: kétévenként kapnak lehetőséget a cigányprímások és a táncházas zenészek. Idén utóbbi hegedűsök versengenek az Anna-bálhoz kapcsolódó eseményen, amelynek nyilvános megméretéseit ma és holnap tartják a Balaton-parti városban.

Lassan hagyománnyá válik, hogy a Kárpát-medencei népzenészek és cigányprímások versengése és gálaműsora előzi meg a nagy múltú Balaton-parti rendezvényt, a balatonfüredi Anna-bált. Az ország legrangosabb és legelőkelőbb báljai közé tartozó, a közéleti és művészi élet fontos találkozóhelyeként is számon tartott eseményhez 2013-tól kapcsolódik az egymillió forintos fődíjjal kecsegtető prímásverseny, amelynek nyilvános színpadi megméretéseit az Anna-bál előtti héten tartják. A győztesek gálaműsora szintén nyilvános koncert, az első helyezett pedig fellépési lehetőséget kap a következő évi Anna-bálon. Kétévenként váltanak a cigányzene és a hagyományos népzene között: az első alkalommal és legutóbb a cigányprímások mérhették össze tudásukat – tavaly éppen Lavotta Jánosra emlékeztek a kötelező anyaggal –, két éve és idén pedig Balatonfüred önkormányzata, a Hagyományok Háza és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszéke a prímásversenyt az autentikus népzenét játszó, a táncházmozgalomban tevékenykedő fiatal, 35 év alatti muzsikusok számára hirdette meg. Idén tehát sem népies műzenével, sem népzenei feldolgozásokkal nem lehetett pályázni.

Busai Bori és Mahovics Tamás is fellép a gálán
Busai Bori és Mahovics Tamás is fellép a gálán
Fotó: / Lumidance

A népzenészek teljesítményét a magyar népzene elismert szakemberei, illetve a magyarországi népzenei mozgalom kiemelkedő prímásaiból álló szakmai zsűri – Árendás Péter egyetemi adjunktus, Gombai Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hegedűtanára, Lakatos Róbert, a művészetek magisztere és Vizeli Balázs Kossuth-díjas népzenész – pontozza. Ma három órától és holnap tíz órától a Balatonfüredi Kisfaludy Galériában Kalotaszeg és a Felső-Tisza-vidék zenei öröksége kerül a középpontba, mivel a kötelező anyag ezeknek a tájegységeknek a legendás prímásaitól származó felvételekből áll. Így például a kisbácsi Fodor Sándor „Neti”, a mérai Antal Ferenc „Árus”, a bánffyhunyadi Varga Ferenc „Csipás”, a gyerővásárhelyi Nonika Miklós „Hitler”, a tiszakóródi idősebb Horváth András, a kisari Farkas Vilmos „Négus”, a szamosangyalosi Farkas Jenő, a nyírmadai Rózsa Ferenc, a darnói Szilágyi Mihály „Hosszú Miska” vagy a rozsályi Farkas Lajos egykori dallamai és jellegzetes játékmódjai elevenednek meg a versenyzők előadásában. A szabadon választott versenyszám természetesen bármely Kárpát-medencei tájegységről származhat, annyi kikötéssel: mindenképpen az egyik műsorszámnak valamelyik erdélyi, a másiknak Erdélyen kívüli dialektust kell képviselnie. Az egymillió forintos fődíj mellett a második helyezett félmilliót, a harmadik háromszázezer forintot kap.

A díjazottakat holnap este kilenc órától a füredi Gyógy téren rendezett gálán hallhatjuk, mellettük a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató vetélkedő nyerteseit, Busai Borit és Mahovics Tamást, a Haraszti ikreket, ifjabb Ürmös Sándort, Kovács Dánielt, valamint a Magyar Állami Népi Együttes zenekarát hallhatjuk. A rendezvény fővédnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

Csángók, rackák, bandák

Több mint félszáz kulturális programmal, közel ezer közreműködővel, többek között moldvai és gyimesi vendégekkel, erdélyi, felvidéki és magyarországi hagyományőrző csoportok fellépéseivel ma kezdődik az 1991 óta futó, hagyományos és népszerű Jászberényi Csángó Fesztivál. A programsorozat ötletét az adta, hogy a Jászság Népi Együttes táncosai a határok szabaddá válása után az elsők között utazott ki 1990-ben Moldvába gyűjteni, és nemzetközi zenész- és tánctáborukba még abban az évben egy autóbusznyi csángó zenészt láttak vendégül. Következő évben erre alapozva indult el a fesztivál, amelynek célja a csángóság páratlanul gazdag néprajzi örökségének bemutatása, és a figyelem ráirányítása a népcsoport nehéz politikai-társadalmi helyzetére. Az idei programok között találjuk Ferenczi György és a Rackajam Betyárjáték, valamint Herczku Ágnes és a Banda Bandázom című műsorát, zenél a Buda Folk Band, a Zagyva Banda, a Vodku zenekar, a Bakator, a Parno Graszt, a Szászcsávási és Magyarpalatkai Banda. Ott lesz a „Fölszállott a páva” televíziós tehetségkutató verseny számos díjazottja, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint színpadra lép a Prima Primissima Közönség díjas Jászság Népi Együttes, de érkeznek vendégművészek Grúziából, Ukrajnából, Törökországból és Bosznia-Hercegovinából is. A fesztivál ideje alatt rendezik meg a III. Kárpát-Haza Magyar Konferenciát és Üzletember Fórumot is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.07.19.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.

Stier Gábor

„Kijev nem írhat minden bajt a háború számlájára”

Az egykor Viktor Janukovics csapatában dolgozó politológus, Koszty Bondarenko nem csalódott a Majdanban, mert nem is várt tőle semmit.