Rendkívüli műkincseket találtak egy török kamionban

2017. február 8., szerda 11:16, frissítve: szerda 15:43

Egyedülálló, mintegy 160-200 millió forint összértékű lopott, csempészett műkincset találtak egy Magyarországon átutazó kamionban a magyar hatóságok – jelentette be szerda reggeli sajtótájékoztatóján a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.

A műtárgyakat egy közúti ellenőrzés során, egy ötvenéves, török állampolgárságú férfi által vezetett kamionban találták meg még 2016. szeptember 29-én éjjel. Összesen 101 tárgy került elő a vezetőfülkéből: 73 darab bronztárgy a mai Törökország és részben Örményország területén fekvő ókori urartui királyságból, 14 római aranyérem, asszír kőedény, nagyplasztika valamint 9 darab pecséthenger.

A tárgyakat a sofőr – aki végig együttműködő volt a magyar hatóságokkal – Isztambulban egy ismerőse kérésére vette át szeptember 26-án, és 300 euróért szállította volna Lengyelországba.

A gépkocsivezetőt őrizetbe vették, majd elrendelték előzetes letartóztatását. A nyomozás lezárása után orgazdaság miatt indítottak eljárást ellene, szabadlábon védekezhet.

Mint szerdán jelezték, indítványozták a műkincsek elkobzását. A tárgyak egyébként jelenleg a budapesti Szépművészeti Múzeumban vannak. 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A műkincsfogás egyedülálló, ritkán kerül elő ugyanis ilyen leletegyüttes a Közel-Keletről. A tárgyak bevizsgálását végző, a műveletet koordináló Dezső Tamás régész, asszirológus szerint nagyon ritkán fognak meg ilyen minőségű és mennyiségű anyagot, amelynek értéke 160-200 millió forint körül van, de például az egyik urartui bronz, egy üst eszmei értéke felbecsülhetetlen, mivel alig ismert egy-két darab belőle a világon. Az urartui anyag egyébként feltehetően egy rablóásatásról került elő, korábban nem szerepelt semmilyen múzeumi nyilvántartásban, s a tárgyak felszínén talált nyomok is ezt valószínűsítik. Felületükön a vaskorrózió vízátfolyásra utal, elképzelhető, hogy egy síregyüttesről van szó. Mint Dezső Tamás mondta, a bronzokon talált feliratok alapján a Kr. e. 714 és 685 közé keltezhetőek a leletek.

 
Egyedülálló műkincsfogás
BRMFK
 

A római aranyérmek – amelyeket Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum római koros régésze vizsgált meg – között Nero, Vespasianus és Traianus veretei is megtalálhatók. Ezek a vezetőfülke hamutartójában, egy zsebkendőbe csavarva kerültek elő.

Az ELTE docense arról is beszélt, hogy a tárgyak között találtak hamisítványokat is. Így a Niederreiter Zoltán régész, asszirológus, történész, az ELTE adjunktusa által bevizsgált kilenc – mezopotámiai mintákat másoló – pecséthenger és a Kalla Gábor régész, asszirológus, az ELTE docense vizsgálta kőedények, nagyplasztikák nagyon jó minőségű modern másolatok. Ezzel kapcsolatban Dezső Tamás megjegyezte, ezekre a tárgyakra is fel kell hívni a figyelmet, mert azt jelzi, Törökországban vagy a térségben működik egy olyan hamisító műhely, amely az eredetihez megtévesztésig hasonló, kiváló minőségű tárgyakat képes előállítani.

A témakör azért is érdekes, mert a régész-műemlékvédelmi szakma hosszú évek óta arra figyelmeztet, hogy több közel-keleti radikális szervezet, így például az Iszlám Állam illegális műkincskereskedelemből szerzi bevételeinek egy jelentős részét, s ennek mértéke százmillió dollárokban mérhető. Eddig olyan nagyságrendű fogásra, mint amelyről most a magyar hatóságok bejelentést tettek, nemigen volt példa. Ezzel kapcsolatban Szabó Vendel ezredes lapunk kérdésére elmondta, az üggyel összefüggésben felvették a kapcsolatot a török társszervekkel, jelezték például azt, a sofőr kitől vette át a műkincseket. Egyelőre azonban nem tudni, a török nyomozás hogy áll, de mint a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese elmondta, ha lesz fejlemény, akkor arról is időben tájékoztatnak.

A műkincsegyüttes további sorsa a jövő kérdése. Mint mondták, az elkobzás után lehetőség lesz a tárgyak megtisztítására, restaurálására, s amennyiben ez lehetséges, jogilag kivitelezhető, akár magyarországi bemutatására is. Ez természetesen a hatóságoktól, a kultúrdiplomáciától is függ, mivel a leleteket Törökország megfelelő jogi procedúra, peres eljárás lefolytatásával vissza is kérheti.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.