Restaurátorszoba Kossuth téri kilátással

Sashegyi Zsófia

Sashegyi Zsófia

2017. október 2., hétfő 18:43, frissítve: hétfő 19:25

A Néprajzi Múzeum mesés kincsekkel bíró gyűjteményének kuriózumaival november 30-ig a nagyközönség is megismerkedhet, és bejárhatja a Kossuth téri épületet, amelybe hamarosan visszaköltözik a Kúria és a Legfőbb Ügyészség.

Beható tárlatvezetésen vehettek részt a sajtó munkatársai a Néprajzi Múzeum jelenlegi épületében. Az egykori – és jövőbeni – igazságügyi palota pazar tereiben a múzeum főigazgatója, dr. Kemecsi Lajos vezette végig az érdeklődőket, hangsúlyozva, hogy bár annak idején, amikor a Könyves Kálmán körúti gimnáziumi épületből ideköltözött a gyűjtemény, az épület még igen tágasnak bizonyult, azóta a múzeum jócskán túlnőtt fizikai keretein.

Az épület, amelyből 1951-ben szorították ki a Legfőbb Ügyészséget, először párttörténeti múzeumként funkcionált, majd a Magyar Nemzeti Galériához tartozott, egészen 1975-ig, amikor átvette a Néprajzi Múzeum. A visszarendeződés jegyében most nemcsak a Kúria kerül vissza az Igazságügyi palotába, de a Néprajzi Múzeum is korábbi helyszínéhez tér vissza, amikor majd birtokba veszi a Városligetben kifejezetten számára tervezett új épületet, tekintve, hogy korábban évtizedeken át az ott álló Iparcsarnokban talált otthonra az akkor még jóval szerényebb gyűjtemény.

 
„A költözéssel párhuzamosan zajlik egy generációváltás is az intézményben”
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

Míg korábban a gyűjtés, a feldolgozás és a bemutatás volt a múzeumok fő feladata, a 21. században az UNESCO irányelvei szerint a megőrzés mellett az oktatás, a gyűjtemény értékeinek kommunikálása és a kutatás válik elsődleges funkcióvá. Ennek jegyében újul meg a Néprajzi Múzeum is, amely remélhetőleg ezúttal végleges, feladatainak és küldetésének megfelelő térbe kerül.

– Bár a palota fekvése gyönyörű és belső kialakítása is impozáns, tele van a korszerű múzeum számára értelmezhetetlen és felesleges terekkel – fogalmaz a főigazgató, aki először a padlástérbe vezet minket. A folyosókon különböző színű és méretű vödröket állandósítottak, amelyek a beázást hivatottak fölfogni. A jókora installációs kellékek szűk, képtelen járatokon keresztül kerülnek a padlástérbe, hiszen egyéb raktárhelyiség nem áll rendelkezésre ezek számára az épületben. A tíz-tizenkétezer darabos szokás- és játékgyűjtemény is a tetőtérben kialakított szűk szobában kap helyet. A babagyűjtemény, csakúgy mint a busó maszkok plafonig érő polc- és fiókrendszerekben, szűk folyosókról közelíthetők meg.

 
„Már jó ideje folyik a költözés előkészítése, ami a múzeum bezárásával új lendületet vesz”
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

– A padlás mint helyszín nem idegen a néprajzgyűjtő munkájától, de reméljük, hogy az új épület megfoszt minket annak a lehetőségétől, hogy ehhez hasonló helyszínen kelljen folytatnunk a raktározást – mondja az igazgató, aki arról beszél, a Szabolcs utcai raktár hamarosan alkalmas lesz arra, hogy befogadja a több mint 250 ezer múzeumi tárgy jó részét, és ha minden jól megy, a városligeti épület kivitelezése is megkezdődik az év végén vagy a jövő év elején.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Már jó ideje folyik a költözés előkészítése, ami a múzeum bezárásával új lendületet vesz. A csomagolás előtt az átköltöztetendő tárgyak mindegyikéről fotó készül, és QR-kóddal is ellátják őket, amely a jövőben nemcsak a gyűjteményen belüli elhelyezést, de a kutatást is nagyban segíti majd.

 
„A padlás mint helyszín nem idegen a néprajzgyűjtő munkájától, de reméljük, hogy az új épület megfoszt minket annak a lehetőségétől, hogy ehhez hasonló helyszínen kelljen folytatnunk a raktározást”
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

– A kódon keresztül egyetlen okostelefonnal hozzájuthatunk ezentúl a tárgy állapotleírásához, de megtaláljuk itt az összes gyűjtési információt, a mozgási naplókat, a tárgy fotóját, vagy ha van, akár a gyűjtése körül készült archív fotókat is, mindent, amit tudni lehet róla – magyarázza dr. Kemecsi Lajos.

A restaurátorok Kossuth téri kilátással rendelkező, ám igen szűk szobájának galériáján az ötezer főkötőből nézhetünk meg néhányat, amelyeket a nagy útra igyekeznek felkészíteni a szakemberek.

– Ezek a darabok sokféle anyagból készültek, az üveggyöngytől a selymen át a textil- és papírvirágokig, mindent rögzíteni, támasztani kell, hogy megfelelő csomagolással tudjuk ellátni őket – magyarázza a restaurátor, aki utal rá, a két-háromszáz éves fejdíszektől a húsz-harminc éves példányokig mindenféle megtalálható a gyűjteményben. 

 
„Az épület, amelyből 1951-ben szorították ki a Legfőbb Ügyészséget, először párttörténeti múzeumként funkcionált, majd a Magyar Nemzeti Galériához tartozott, egészen 1975-ig, amikor átvette a Néprajzi Múzeum”
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

– Kevesen tudják, de a költözéssel párhuzamosan zajlik egy generációváltás is az intézményben – fogalmaz a főigazgató, dr. Kemecsi Lajos, aki hozzáteszi, jobb betanulási folyamat nem is lehetséges a fiatal szakemberek számára, mint hogy a nyugdíjba vonuló, évtizedek óta itt dolgozó, tapasztalt munkatársakkal együtt készítik fel a gyűjteményt a nagy utazásra.

Sétánk az alsó terekben ér véget. Vida Gabriella az impozáns, harmincezres kerámiagyűjteménybe enged betekintést. A történelmi Magyarország háztartásaiban használt kerámia- és üvegtárgyak, népi fazekas termékek széles spektruma bontakozik ki előttünk a nagy belmagasságú, szűk térben. Az edények mellett jelentős XVIII. századi csempegyűjtemény fölött is rendelkezik a múzeum, úgyhogy nemegyszer előfordult már, hogy megtalálták itt erdélyi régészek a földből kifordult, XVII–XVIII. századi csempetöredékek eredetijét.

 
Az impozáns, harmincezres kerámiagyűjtemény egy része
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

Eddig az ország egyik legnagyobb, közel félmillió képpel rendelkező fotóarchívuma is az alagsorban kapott helyet. Ez a részleg az egyetlen, amely a kiállítások bezárása után is, 2018 végéig fogadja a kutatókat. A savmentes dobozokban tárolt negatívok és pozitívok a plafonig érő polcokon tornyosulnak, de az új helyen ezek is komoly tűzbiztonsági rendszerrel védett helyet kapnak. Legöregebb darabjait még Xántus János hozta haza ázsiai expedíciójáról. A Japánban, Kínában vásárolt pozitívok az 1860–1870-es évekből származnak és az etnológiai archívum fontos részét képezik.

Az öreg tárgyak állagmegőrzéséhez elengedhetetlen feltételeket nem könnyű megteremteni, de az új helyszínen a főigazgató reményei szerint végre optimálisak lesznek a körülmények. Ami azt illeti, a múzeumi dolgozók által végzett érdemi munkát valóban nem az Igazságügyi palota tereihez szabták. Ideje, hogy nemcsak a tárgyak, de a muzeológusok, restaurátorok és gyűjteményvezetők is méltó munkakörülmények közt láthassák el mindannyiunk számára értékes és fontos feladataikat.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.