Schubertes jazz és családtörténet

2018. március 14., szerda 15:15, frissítve: csütörtök 01:37

A kultúra: fogyasztás. A javából. Dragomán György ezeket fogyasztja mostanában, és ajánlja olvasóinknak.

Mostanában két magyar lemezt hallgatok viszonylag sokat. Juhász Gábor a magyar jazz számomra talán legkedvesebb gitárosa, az 1978 című albuma rajta van titkos tízes listámon. Tavaly jelent meg triójának Good Night című lemeze, amelyet a Schubert-féle Winterreise inspirált. Egyszerre érzem játékosnak és komolynak, improvizatív tiszteletadás, tele fantáziával, minden egyes hallgatással új dolgokat találok benne. Juhász Gábor egyébként április 6-án egy másik nagyon izgalmas zenésszel, a jazzhegedűs Kézdy Lucával koncertezik majd a Budapest Music Centerben, nagyon remélem, hogy ott tudok majd lenni.

A másik lemez, a Thy Catafalque Meta című CD-je egy sötétebb és súlyosabb darab, a Skóciában élő Kátai Tamás egyszemélyes projektként működő zenekara az extrém black metal felől jutott el egy kísérletezőbb és epikusabb, de nem kevésbé súlyos hangzáshoz. Nekem az egészről Weöres Sándor Istar pokoljárása című verse jut eszembe, hogy miért, azt nem tudom megmondani, az viszont biztos, még sokáig szerepel majd az aktuális munkazene-lejátszási listámon.

A két lemez mellé két kiállítást ajánlanék, mind a kettőt én nyitottam meg, ezért sok időt töltöttem ezek között a fotók és festmények között, és nem bántam meg. Magócsi Márton Az én házam az én váram című fotókiállítása a Capa Project Roomban március 26-ig látható, talált és ezért többnyire lejárt filmtekercsekre fotózott képei a nyersanyagnak köszönhetően hol fakók, hol szemcsések, hol ragyogóan színesek, hol tompák, egy családtörténet pillanatai rajzolódnak ki a felvételeken, úgy, hogy egy kicsit a modern Magyarország története is benne van ezekben a fotókban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Nyilas Márta a Többi nő és én című kiállítása a Neon Galériában látható április 5-ig, hagyományos olajtechnikával készült női portrék és önportrék ezek, két, a galéria terében egymásnak tükröt tartó sorozat, az egyiken elegáns, szerszámokat maguk elé tartó nők láthatók, a másikon a művész akt-önportréi. Ahogy az ember meg-megállva elsétál előttük, szinte érzi, hogy kavarog a levegőben a harag. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.14.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.