„Szellemes” múzeumi kempingezők

2017. november 2., csütörtök 13:18, frissítve: csütörtök 14:58

Igazán különleges programon vehettek részt azok, akik október 31-én este ellátogattak az Iparművészeti Múzeumba. A gyönyörű, ugyanakkor éppen felújítás előtt álló épületben ugyanis ottalvós halloweeni programot szerveztek: magyarországi kiállítóhelyen elsőként nyílt erre lehetőség. Gyakorlatilag ez volt az utolsó alkalom a renoválás miatt már zárva tartó intézményben, hogy az újranyitás előtt a közönség bejárja az egyébként csodálatos helyszínt. Az igazán bátrak ráadásul ezúttal álomra is hajthatták a fejüket odabent az egyszemélyes mobil ágyakon vagy a magukkal hozott sátrakban.

 
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Ahogy esteledni kezdett, egyre-másra érkeztek a nagyobb hátizsákokkal felszerelkezett múzeumtúrázók, az egésznek olyan hangulata volt, mintha egy nyári fesztiválra futnának be a bulizni vágyók. Csakhogy itt most nem a hangos mulatozás állt a középpontban, sőt, meglepően csendben és visszafogottan készítették elő fekhelyeiket a vállalkozó szellemű érdeklődők. Az eseményre 140-en jelentkeztek, többségükben fiatalok, de egy-két család is vállalta az izgalmas programot.

Természetesen az intézmény alkalomhoz illő tematikát választott: a résztvevők töklámpást faraghattak, megnézhették az Éjszaka a múzeumban című filmet, illetve vezetett túrákon, zseblámpával fedezhették fel a Lechner Ödön által tervezett szecessziós épület rejtett zugait, a pókhálós pincétől a nyikorgó padlásfeljáróig. A szervezők vacsorára bográcsgulyást főztek, másnap pedig tábori hangulatú retró reggelivel (például májkrémmel, kiflivel, almával, teával) kínálták a vendégeket, akik a délelőttöt is lustálkodással tölthették a múzeum üvegcsarnokában.

 
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

A budapesti Katalin és András épp múzeumi kiadványokat és albumokat böngészgetett sátruk közelében, amikor megszólítottuk őket. – A rádióban hallottunk arról, hogy lesz ez a program, és kíváncsiak voltunk rá, emiatt jöttünk el. Igazság szerint maga a halloween annyira nem foglalkoztat minket, de az épületsétára nagyon kíváncsiak vagyunk – mondták lapunknak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Veszprémből indult útnak a gimnazista Hanna és Panna, hogy az Iparművészetiben alhassanak. A halloween szelleme annyira őket sem ragadta még meg, bár tökfaragással már korábban is próbálkoztak – most is épp ezzel foglalkoztak, amikor beszédbe elegyedtünk velük.

 
Idegenvezetés a rejtett zugokban
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Az őszi szünetüket töltő Imola, Laura és Áron viszont éppen fekhelyeiket rendezgették, amikor odaléptünk hozzájuk. – Anyu hallott erről a rendezvényről, de mondta, ő biztosan nem tud eljönni velem, így szóltam a barátaimnak, akik lelkesen csatlakoztak – árulta el Laura. Áron arról is kifejtette a véleményét, miért értelmetlen hazánkban a halloweenezés: – Az Egyesült Államokban vagy még inkább Mexikóban teljesen máshogy viszonyulnak a halálhoz, mint például nálunk. Ott jó móka az ijesztgetés és a beöltözés, hazánkban viszont inkább a komorság, a melankólia, a csöndes emlékezés a jellemző és a társadalmilag elfogadott, emiatt nem is igazán érzem jónak keverni ezeket a szokásokat. Ellenben ez a program nagyon jó ötlet, más alkalmakkor is lehetnének hasonlók.

Bár az Iparművészeti a tervek szerint öt évig zárva tart, munkatársai ettől függetlenül nem tartják kizártnak, hogy a kempingezős programnak az újranyitás után is lesz folytatása.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.02.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.