Szilveszter helyre, tétre, befutóra

Egy kultikus bulihely: több ezer nézőt várnak a lelátókra a Kincsem Parkban

thy

2012. december 31., hétfő 11:55, frissítve: hétfő 15:19

A hazai lovassport története nem sima sikersorozat, a dicsőséges kezdetek és a későbbi kedvezőbb időszakok ellenére sem, nem is beszélve az ügetőpályák hányattatott sorsáról.

Ha azt mondjuk, lovi, akkor lehet, hogy hamarabb jut eszünkbe Vállfás Gyuszi a Sose halunk meg című filmből, mint Széchenyi István neve. Ha azonban a kissé emelkedettebb lovassport kifejezés kúszik a szánkra, máris könnyebben idéződik fel a „legnagyobb magyar” alakja. A gróf első ízben 1818-ban írt a lóversenyről, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a mai ügetőt már megelőlegező sportrendezvényre került sor Magyarországon. Széchenyi ugyanis tíz aranyforintban fogadott Schaffer Jakab főhadnaggyal, hogy az nem ér be kocsijával Soroksár első házától a pesti sorompóig.

A következő mérföldkövet egy meglehetősen céltudatos nevet viselő szervezet megalapítása jelöli ki: 1877-ben jött létre A Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaság. A „cég” nem volt rest elérni, hogy a Városliget szélesebb utcáin kocsiversenyeket lehessen tartani. Az első Magyar Ügetőderbyt 1884-ben rendezték: négyéves lovak háromezer méteres távon versenyeztek egészen 1892-ig. Közel másfél évtizedes kihagyás után, 1906-ban már az Erzsébet királyné úti pályán rendezték meg a versenyt, a korábbival azonos szabályokkal. Ezután ismét hosszú szünet következett, többek között a világháború miatt is. 1924-ben, bécsi mintára újra megrendezték a derbit, de a következő évben ismét kényszerű szünet következett, majd 1930-ban háromezer-kétszáz méterre nőtt a pálya hossza az addigi 3000-ről.

Lóversenypálya az Albertirsai úton (ma Kincsem Park)

Forrás: Fortepan


1933-ban először fogadta be a derbit a Kerepesi úti új ügetőpálya, amelyet megnyitásakor Európa legmodernebb és legszebb pályájának tartottak. Ma egy hatalmas pláza terpeszkedik a helyén. A második világháború miatt csak 1945-ben maradt el a verseny, ezt követően azonban minden év kiemelkedő eseménye volt az Ügetőderby. 1950-ben kétezer-hatszáz méterre módosult megteendő táv, és már csak a hároméves lovak indulhattak a derbin; ugyanebben az évben a szocializmus névadási fantáziáját dicsérő Lósport Vállalat is megszületett.

Később, az új gazdasági mechanizmus eredményeként a lótenyésztő állami gazdaságok és a futtató vállalat közösen működtette tovább az Ügetőt. A verseny távja még kétszer változott. 1990-ben ötszáz, 2004-ben – a Kincsem Parkba költözéskor – további kétszáz méterrel módosult a rajt és a cél közötti távolság.

A rendszerváltás a hanyatlás éveit hozta magával az Ügető számára, hiszen a hirtelen megszaporodó szerencsejátékok sok nézőt csábítottak el. Előbb a Nemzeti Lóverseny Kft. tulajdonába került a lóversenypálya, majd a Szerencsejáték Rt.-hez, amely később visszaadta az államnak. A lelátók tovább pusztultak, a hajdan annyit magasztalt világítás elavult. A romlás folytatódott, majd megszületett a döntés, miszerint a Kerepesi úti épületet elbontják, hogy bevásárlóközpontnak adja át a helyét. Mindez oda vezetett, hogy elmondhatjuk: egyedül nálunk veszteséges a lóversenyzés nemzetközi összehasonlításban.

De a lovi világa nem csak a sportfogadásról szól. Legendás névsor azoké az íróké, művészeké, akik szinte hozzá tartoztak az Ügető látképéhez Csurka Istvántól kezdve Kabos Lászlón át Zelk Zoltánig. És akkor a versenylovak hangzatos neveiről nem is beszéltünk, amin a korhangulat változása is lemérhető az 1924-es győztes Coriolanustól kezdve az 1990-es győző Pechesen át a 2007-es Kudo Star nevű befutóig.

Programok 2012-ben: A kapunyitás után másfél órával, vagyis délután kettőtől veszi kezdetét az Ügető hivatalos óévbúcsúztató programja rögtön egy versennyel: az első futam győztese az év legeredményesebb magyar tenyésztésű galopplova címmel gazdagodik majd.
A futamok nagyjából félóránként követik majd egymást. Két „sztárfutamot” is láthatnak majd a nézők az Ügetőszilveszteren: a Zenthe Ferenc Emlékversenyt, valamint a Bubik István Emlékversenyt. Ezeken az újonc versenyzők is bemutatkozási lehetőséget kapnak. A versenyek között zenei produkciók szórakoztatják majd a publikumot, először Várhegyi Gábor Gabriel lép fel, majd Lagzi Lajcsi és zenekara gondoskodik a hangulatról. A program tűzijátékkal zárul.

A szerkesztő ajánlja

B. Kovács Gergely

A készülő harang olyan, mint egy matrjoskababa

Ahol tojásból, cukorból, mosott agyagból és emberi hajból készül a köpeny – az ország egyetlen öntödéjében jártunk.

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.