Tíz éve hunyt el a botrányairól és pazar prózájáról ismert Norman Mailer

Lakner Dávid

Lakner Dávid

2017. november 10., péntek 20:07, frissítve: szombat 16:17

Tagadhatatlanul egy másik kor gyermeke volt. Ahogy a népszerűséget hajhászta és a sajtót használta, abban leginkább korunk médiapolitikusaihoz, exhibicionista sztárjaihoz volt hasonló. Csak épp irodalmi berkeken belül ritka az olyan figura, amilyen a ma tíz éve elhunyt Norman Mailer is volt.

A Meztelenek és holtak, valamint a Szarvaspark írójának magánélete látványosabb nem is lehetett volna: összesen hatszor házasodott, és tíz gyermeke született. Sarkos, politikailag abszolút inkorrekt véleményét sosem rejtette véka alá, ami hasonló ellenválaszokat is szült. „Búcsú Norman Mailertől, egy szexista, homofób reakcióstól” – a The Guardian például ezzel a nem épp szívélyes címmel közölte 2007-es nekrológját.

Mailer irodalmi teljesítménye eközben tagadhatatlan és jelentős volt. Parabolaszerű hidegháborús történetet mesélt a Barbary shore-ral, a Szarvasparkban pedig Hollywoodot mutatta meg a maga obszcén valóságában. A negyvenes éveiben járt, amikor a fiatalabb generáció mozgolódni kezdett, fellépve a vietnámi háborúval szemben. A negyvenes évekbeli világégésről szóló Meztelenek és holtak után megírta hát erről is művét, Az éjszaka hadait, ami 1968-ban jelent meg.

A hóhér daláért aztán Pulitzer-díjat kapott, míg 1991-ben megírta legterjedelmesebb, 1310 oldalt kitevő regényét Harlot’s ghost címmel.

Közben botrányt botrányra halmozott: 1980-ban egyenesen egy elítélt gyilkos szabadlábra kerüléséért lobbizott, aki utóbb, szabadulása után újra gyilkolt. Ellentmondásos személyiség volt: a demokraták lelkes támogatója, a tekintélyelvűség megrögzött ellenfele, aki ugyanakkor nem habozott felszólalni a fogamzásgátlás és az abortusz ellen sem. Olyan író volt, aki mellett nem lehetett elmenni vélemény nélkül. Regényei eredetisége, zsenialitása mellett szintúgy nem.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.10.

A szerkesztő ajánlja

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.