„Törekedjünk a misztikum eloszlatására”

2017. december 24., vasárnap 15:45

A karácsonyi vásárlási láz nem csak a fogyasztói társadalomra jellemző, már a szocializmus idején is fel lehetett fedezni a jeleit. Sőt, a korabeli ideológia bátorította is a „fenyőünnepi” költekezést. Már ha volt mit venni – az ötvenes években az alapvető élelmiszerek mellett a fenyőfa is hiánycikknek számított, és később is előfordult, hogy az üzletekből elfogytak a trendi műszaki cikkek vagy játékok, netán az egyre kedveltebb déligyümölcsök. Az ünnep vallási tartalmát eközben igyekezett kiirtani a politika.

„Fenyőünnep”

A szocialista átnevezési hóbort nem kerülhette el az ünnepeket sem, a karácsony fenyőünnepként vonult be a szocialista szótárba. Egyházi ünnepről a materialista világképben nyilván nem lehetett szó, ezért a „néphagyományokon alapuló ünnepek” között tartották számon. A Mikulásból szovjet mintára Télapó lett, advent vasárnapjaiból pedig ezüst- és aranyvasárnap.

 

Arra törekedtek, hogy „társadalmi esemény” legyen a karácsony, a fenyőünnepeket közintézményekben – például kultúrházakban, menzákon – tartották, és általában felvonultatták a kisdobosokat vagy az úttörőket is. Néha úgy tűnt, mintha más ünnepek szokásaival is összemosnák a karácsonyi programot, a Tolna Megyei Népújság 1973 decemberében például „fenyőünnepi karneválról” számolt be. „Fellibben a függöny, s a hópelyhek táncában gyönyörködik a gyermeksereg. A legkisebbek csinos egyenruháikban téli dalocskákat énekelnek, az igazgató bácsi meleg hangon beszél a fenyő ünnepéről, a béke, szeretet, emberség gondolatáról. Oly meghitt, oly családias a hangulat, s oly kedves, magával ragadó a műsor!” – lelkendezett a Somogyi Néplap újságírója 1957-ben, egy iskolai fenyőünnepélyről szóló cikkben.

A szocialista vásárlási láz

A köztudatban úgy él a karácsony előtti vásárlási láz, mint a kapitalizmus sajátossága, pedig ez már a szocializmus éveire is jellemző volt. A kommunista ideológusok kárhoztatták a nyugati fogyasztói társadalmakat, de közben a propaganda még bátorította is az embereket arra, hogy karácsony előtt vásároljanak.

 

A „szocialista karácsony” koncepciójának fontos része volt az ajándékozás, a gyerekeket kimondottan arra próbálták nevelni, hogy a fenyőünnep ennek az ideje. „Nézegessük sétáink alkalmával az ünnepi díszbe öltözött kirakatokat. Figyeljük a vásárlókat!” – olvassuk az 1981-es Szocialista nevelés című magyar nyelvű csehszlovákiai folyóirat nevelési tanácsai között, rögtön az első mondatban. Gyakran jelentek meg olyan, a Szovjetunióról szóló beszámolók is, amelyekben vidám téli vásárolgatásokról lehetett olvasni. „A fenyőünnep előtt a moszkvai üzletekben óriási a forgalom. A szülők és az ifjú vásárlók boldogan válogatnak a szebbnél szebb fenyőfadíszek között” – írta az Új Szó 1957 decemberében.

Béke és szeretet

„Az irodalmi kezdeményezések mindig nagyon hatásosak az ünnepek előtt. Válogassunk ki néhány hangulatos történetet, mesét, verset. Olyan irodalmi műveket válasszunk, melyek alkalmasak a misztikum eloszlatására. Igyekezzünk a karácsonyt a béke és a szeretet ünnepének feltüntetni. A szülőket kérjük meg, hogy erősítsék az óvoda törekvését, neveljünk együtt. Beszéljünk velük az óvodában kezdődő világnézeti nevelés fontosságáról. A gyerekek készítsenek különböző fenyődíszeket. Díszítsük fel együtt a fenyőfát” – olvassuk az 1981-es nevelési tanácsadóban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Emlékezetes karácsonyok

1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján letartóztatták Mindszenty József bíborost.

1949-ben a Sztálint dicsőítő hét rátelepedett a karácsonyi időszakra, gyakorlatilag átvette az ünnep helyét.

 1952-ben megszűnt munkaszüneti nap lenni karácsony másnapja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a kétnapos ünnep fékezi a termelés lendületét.

 1954-ben Nagy Imre miniszterelnöksége alatt karácsony másnapja ismét munkaszüneti nap lett.

 1955-ben Rákosi Mátyás újból egynaposra szűkítette az ünnepet.

 1956-ban, a forradalom leverése után először szentestére felfüggesztették az este tíztől hajnali négyig tartó kijárási tilalmat, „az éjféli misére való tekintettel”. Ebben az évben újra kétnapos lett az ünnep. Elvileg a karácsony kifejezés is visszatérhetett, de a fenyőünnep elnevezés a rendszerváltásig használatban maradt. Főleg az iskolák és egyéb intézmények hivatalos ünnepélyeit nevezték fenyőünnepnek.

 1965: „A vallásos emberek ünnepeljék csak a názáreti Jézus születését, akit isten fiának tekintenek. Tiszteletben tartjuk meggyőződésüket. (...) Mi, kommunisták, nem vagyunk, és nem leszünk türelmetlenek a vallással és az egyházakkal szemben. (...), de mi magunk más szempontból ünnepeljük a karácsonyt” – írta Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára karácsonykor a Petőfi Népében, amit sokan az enyhülés jeleként értelmeztek.

 1987-ben a Magyar Televízió először közvetítette egyenes adásban az éjféli misét a Mátyás-templomból.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.23.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.