Újabb egymilliárdért jön haza a sámándob

A kormány döntése értelmében Karcagon építik újjá a milánói expó magyar pavilonját

2016. augusztus 25., csütörtök 17:10

Hosszas huzavona után mégis Karcagon építik fel újra a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonját, a sámándobot – derült ki a szerdai Magyar Közlönyből. Mint ismert, a hányattatott sorsú épület eredetileg Szombathelyre került volna, később a kormány Karcag városa mellett tette le a voksát, ám a hivatalos határidőig nem bontották le a pavilont Milánóban, ezért sokáig úgy tűnt, a sámándob Olaszországban marad. Annál is inkább, hiszen az olasz fél felkérte a magyar kormányt, bocsássa rendelkezésére az épületet.

„Kudarc a kormány médiapolitikája”

Ezt maga Szőcs Géza írta a Heti Válaszban – de esszéjében kitért Esterházy Péterre, a magyar bürokráciára, a migrációra, a Ligetre és a Sámándobra is, amellyel kapcsolatban hangulatkeltésről írt.

Szőcs Géza, a milánói magyar kiállításért felelős kormánybiztos akkor úgy nyilatkozott lapunknak, a döntés legkésőbb február végéig megszületik, ám a végső szót csak tegnap mondták ki. Ennek értelmében a sámándob hazaköltözik, és a kunsági városban a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja majd be.

A pavilonnal kapcsolatos feladatok irányítását, továbbá a bontás, a hazaszállítás és az újraépítés lebonyolítását a százszázalékos állami tulajdonban lévő Carpathia Kft., illetve a jogutódja, a Kárpátok-Alpok Zrt. végzi. Mint azt korábban megírtuk, utóbbi cég felügyelőbizottságában Vitézy András egykori BÁV-vezérigazgató mellett helyet kapott Nógrádi György megtépázott hírnevű „biztonságpolitikai szakértő” is, illetve hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavaly év végén 1,4 milliárd forintot pumpált a pavilonért felelős részvénytársaságba.

A határozat szerint Karcag ingyen bocsájtja a Kárpátok-Alpok Zrt. rendelkezésére a területet, ahol a pavilon újra felépülhet, és természetesen minden, az építéshez szükséges engedélyt is ki kell adnia a városnak. Emellett az infrastruktúra – áram, víz, gáz, utak, parkoló, buszmegálló – kiépítéséért is a helyi önkormányzat a felelős. Az ezekre vonatkozó megállapodásokat szeptember 15-ig alá kell írniuk a feleknek. A kormány a feladatokra az eddigieken túl további egymilliárd forintot fordít.

Ne feledjük, az idei költségvetésben már szerepel egy több mint egymilliárdos tétel a pavilon hazaszállítására. És ez már csak a hab a tortán, hiszen a világkiállítás magyar részvételére összesen csaknem 6 milliárd forintot költött az állam. Sőt, ahogy arról lapunk beszámolt, hiába ért véget az expó tavaly október 31-én, a pavilonra 2016-ban is milliókat költött az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A mostani döntés pikantériája, hogy a világkiállítás szabályzata szerint minden résztvevő országnak május 31-ig kellett elbontani a pavilonját és az eredeti állapotba visszaállítania a területet. Ennek már nem tudunk megfelelni, ami nem is lenne baj, ha az olasz kérésre a sámándob maradna Milánóban. „Matteo Renzi olasz miniszterelnök tavaly novemberben jelentette be, hogy a világkiállítás helyszínét 1,5 milliárd euróból (450 milliárd forint) tudományos kutatóintézetté alakítják. A magyar pavilon a beruházás részeként az Olasz Technológiai Intézet egy részlegének adna otthont” – mesélt büszkén a felkérésről lapunknak Szőcs Géza még februárban.

Szerettük volna megtudni, hogy ezek után milyen feltételekkel hozza haza a kormány az épületet, azonban Szőcs Géza kormánybiztost nem értük el, a Miniszterelnökség pedig egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.08.26.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.