Vajdasági színház előadása a határ menti létről

A magyar diákok gyakorta félnek este az utcán anyanyelvükön megszólalni

tgi

2012. május 20., vasárnap 17:53, frissítve: csütörtök 17:56

A határ menti létet és a kapcsolatokat bemutató előadásokat hoz létre magyar és szerb színészek részvételével a szegedi Maszk Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. Az első előadás Pass-port – A démonok városa címmel született meg. A szabadkai premiert most vasárnap, szegedi bemutatóját szerdán tartják.

A színdarabok megszületését témakeresés, élmény-, tapasztalatgyűjtés előzte meg. A színészeknek ki kellett lépniük a szokásos színházi közegből, interjúkat készítettek a határ magyar és szerb oldalán lakókkal. A több száz beszélgetés során arra keresték a választ, hogyan látják az emberek saját sorsukat, környezetüket, miként gondolnak a határ túloldalán élőkről.

Urbán András, a darab rendezője a távirati irodának elmondta, a legizgalmasabbak a vajdasági magyar, a horvát és a szerb középiskolásokkal folytatott beszélgetések voltak. Szemmel látható különbségek vannak a különböző nemzetiségű diákok között: a legfrusztráltabbak a magyarok, a horvátoknál is érezhető egyfajta kisebbségi érzés, míg a „leglazábbnak” a szerb gyerekek bizonyultak.

Urbán András rendező vitte színre az előadást

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI


A művész szerint egyik csoportnál sem volt érezhető a nacionalista, gyűlölködő attitűd. Annak ellenére, hogy a magyar diákok arról számoltak be: gyakorta félnek este az utcán anyanyelvükön megszólalni, megválogatják hova járnak, és ha szembe jön valaki, elhallgatnak.

A rendező hangsúlyozta, a legnagyobb probléma – a felnőttek között is – a nyelvismeret hiánya: a szerbek sértődöttek, mert a magyarok jó része nem tud szerbül, vagy úgy gondolják, nem akar beszélni a többségi nyelven. Az pedig csupán utópia a magyarok között, hogy a vajdasági szerbek beszélnek a kisebbség nyelvén. – Mintha a közösségek labirintusokban mozognának, melyekben nincs áthallás. Lassan, lassan bezárulnak a körök, egyik csoport sem tudja, mit tesz vagy mit gondol a másik” – mondta a rendező.

Mészáros Árpád (szemben)  a Pass-port főpróbáján

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI


A leglehangolóbb tapasztalat, hogy a fiatalok többsége – főként a magyar diákok – el akarnak menni szülőföldjükről. Szándékukat nemcsak a nemzetiségi különbségekkel indokolják, hanem a kilátástalansággal is – nyilatkozta Urbán András. – Fájdalmas, hogy a beszélgetésekből úgy tűnik, senki nem foglalkozik e fiatalok integrációjával, akikből a jövő vajdasági értelmisége válhatna, de nem válik, mert nem itt élnek majd – tette hozzá.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A Kosztolányi Dezső Színház előadásai igyekeznek a performanszokhoz, képzőművészeti akciókhoz hasonlóan élő produkciók lenni, ahol a színészek önmagukat is játsszák. A Pass-port – A démonok városa esetében – melyet a színház három művésze a szabadkai szerb társulat két színésznőjével játszik – ez adódik is, hiszen ők is itt élnek, és saját személyiségükön keresztül szűrve adják elő a szerkesztett szövegeket.

Az Urbán András rendezte darabhoz hasonlóan a határ magyar oldalán összegyűjtött anyagból Szegeden is születik egy előadás, amelyet a csongrádi megyeszékhelyen, a Régi Zsinagógában és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban is bemutatnak. A két produkció keresztmetszeteként jön létre a harmadik előadás.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.