Végső búcsút vettek Umberto Ecótól

MTI

2016. február 23., kedd 21:21

Százak, köztük miniszterek és vezető értelmiségiek vettek végső búcsút Umberto Eco olasz író-filozófustól kedden Milánóban.

A búcsúztatást a pénteken 84 évesen elhunyt író otthonától nem messze fekvő Sforza-kastély udvarán tartották, a szertartást élőben közvetítette a RAI olasz köztévé.

A virágokkal borított koporsó előtt barátok, rokonok és magas rangú tisztségviselők mondtak rövid beszédeket, miközben az írónak az Eco család életét végigkísérő kedvenc zeneműve, Arcangelo Corelli La Follia című szonátája szólt.

A búcsúztatás után az írót szűk családi körben elhamvasztották.

A koporsónál Dario Franceschini kulturális miniszter azt hangoztatta, hogy Umberto Eco „egy egész könyvtárat hordott magában”, Stefania Giannini oktatási miniszter pedig arról beszélt, hogy Eco „annak az újító klasszicizmusnak a jelképe, amelyre oly nagy szükség van, és amelynek Olaszország hordozója a világban”. „Elvesztettünk egy mestert, de nem azt, amit tanultunk tőle” – tette hozzá Giannini.

Giuliano Pisapia milánói főpolgármester a szemiotikaprofesszor „kulturális és civil bátorságát” emelte ki. Eco a halálig az észak-olasz nagyvárosban élt családjával.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A vezető értelmiségek között jelen volt a búcsúztatáson Roberto Benigni rendező és forgatókönyvíró, Oscar-díjas színész.

Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A Torinói Egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a Bolognai Egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia Egyetemen.

Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című alkotásában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.

Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült.

Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.

A szerkesztő ajánlja

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.

Lukács Csaba

Sokkoló képek Venezuelából, a buszsofőrből lett baloldali vezér hazájából

A caracasi magyarok naponta küldik az ijesztőnél ijesztőbb híreket az árak és a dollárárfolyam alakulásáról.

Lakner Dávid

Kádárista prostituáltnak áll a híres magyar színésznő

A Testről és lélekről című film főszereplője, Borbély Alexandra szerint merni kell nagyot gondolni. Interjú.