Weöres Sándor csapongásait zenésítette meg a Makám

fib

2015. október 28., szerda 17:37

Három éve a teljes felvett zenei anyag elveszett egy számítógéphiba miatt, most pénteken a Fonó Budai Zeneházban mégis bemutatja Holdfényt vetettem című új albumát a világzene egyik legmarkánsabb hazai képviselője, a Makám. A Weöres Sándor verseire írt dalok (ismét) új irányt jeleznek a tavaly harmincéves zenekar pályáján. Krulik Zoltán zenekarvezető elárulta, hosszú idő telt el, mire a hangszeres zenétől visszatért a versdalokhoz. Ám ha már visszatért, Weöres mellett Petri György műveit is megzenésítette.

Petrivel kezdődött minden – árulta el Krulik Zoltán. – Még a hetvenes években találkoztunk egy művelődési ház színpadán, egy összművészeti rendezvényen. Nem sokkal korábban zenésítettem meg az 1974-es Körülírt zuhanás kötet Már csak című szonettjét. Nagyon tetszett neki, megdicsért, ami huszonéves zenészként nagy szó volt. Akkoriban sok fiatal muzsikus fejében ott kavargott a kortárs magyar költészet: Petri, Pilinszky, Weöres és sokan mások. A Makámmal azonban másfelé, a daloktól a hangszeres zene irányába indultam el. Felhagytam a versmegzenésítésekkel, csak az az egy szál megdicsért szonett maradt.

Húsz évet kellett várni, hogy visszatérjen a dalokhoz – fogalmazott a zenekarvezető. Kezdetben népdalokat dolgozott föl, majd saját szövegeket írt. Eleinte archaizáló stílusban, ám ez fokozatosan átváltott a mai kor nyelvezetére: a szövegek egy évtizedek óta a városban élő ember tapasztalatait fejezik ki. Ennek a folyamatnak a Robinzon Kruzo című Makám-lemez lett a betetőzése, amely szakított a zenekar hagyományaival, hiszen ízig-vérig urbánus album lett. – Ezt követte tavaly a Petri-lemez, amelynél úgy éreztem, az adósságomat törlesztem a költőnek.

Könnyed játéktól a legmélyebb filozófiáig

– De Weöres Sándor a férfiléttel, az elmúlással foglalkozó szövegei is mindvégig bennem éltek. Van, ami készen kipattan az emberből, és van, ami évtizedekig szunnyad, mielőtt megszületne. Weöres szövegeit sokáig hordoztam magamban.

A Holdfényt vetettem az 1944-ben megjelent Medúza című kötetének záró ciklusa, „a dalok, epigrammák, ütempróbák, vázlatok, töredékek” alcímet viselő, 120 verset tartalmazó Rongyszőnyeg verseiből válogat. Korábban ebből a ciklusból a Kaláka és a Sebő együttes is több alkotást feldolgozott, és mivel nem akarta, hogy átfedés legyen, a már megzenésített versek tabunak számítottak – mondta Krulik Zoltán. De szerencsére a ciklus szinte kimeríthetetlenül gazdag. Weöres csapong, számtalan különféle hangulat, stílus, nyelvezet jelenik meg: a könnyed játékoktól a legmélyebb filozófiáig. Ezt a csapongást, a „rongyszőnyeg” jelleget igyekeztek megőrizni a lemezen.

Fotó: Krulik Marcell Benjamin

– Az albumon a férfi- mellett megjelenik a női hang is, Korzenszky Klára énekesnő tolmácsolásában. A lemezbemutató koncerten Turek Miklós színművész segítségével megidézzük a költő alakját is, aki kívülről tekint majd saját dalaira. A műsort Bollók Csaba filmrendező vetítése teszi teljessé. Ő a tavalyi harmincéves jubileumi műsorunkban is elkápráztatott minket és a közönséget, reméljük, most is így lesz.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A teljes felvétel megsemmisült

A hangfelvételt négy éve kezdték el. – Ketten vettük fel Korzenszky Klárával, minimalista módon dolgoztunk, egy szál gitár és egy zongora kíséretével. Ahogy újra és újra meghallgattam az elkészült anyagot, úgy kívántam még bele újabb hangulatokat, hatásokat, amelyek újabb hangszerek formájában jelentek meg. Mire minden összeállt, három évvel ezelőtt, a teljes felvétel megsemmisült. A számítógép, amelyen tároltuk, felmondta a szolgálatot. Nemrég azonban kiderült, hogy mégis megmenthető az anyag, egy szakembernek sikerült a dalok kilencven százalékát előcsalogatni. Ezek alapján néhány hónap alatt összeraktuk a lemezt.

A versdalok kapcsán Krulik Zoltán kifejtette, mindig a szövegek diktálják a stílust, a dallamot, azt, hogy miként áll hozzá az ember a dalokhoz. Weöres szövegeiből sugárzik a zeneiség, a játékosság, a könnyedség. Így nem is volt másra szükség, csak hagyni, hogy keresztülfolyjanak rajta a szövegek.

A feldolgozások kapcsán a hagyományokról faggattam Krulik Zoltánt: a Makám a ma oly divatos világzene egyik legfontosabb képviselője hazánkban, vajon ez a műfaj képes rá, hogy megőrizze a tradíciókat? Ugyanolyan fontos ragaszkodni a hagyományokhoz, mint elrugaszkodni azoktól – fogalmazott a zenész. – Meg kell alkotnunk a magunk zenéjét, szövegeit, a mai kor dalait. A világzene kifejezést Kodály használta a húszas-harmincas években a klasszikus zenére. Méghozzá abban az értelemben, hogy egy mű ne csak német, olasz vagy francia jegyeket viseljen magán, a különféle ízek egyszerre jelenjenek meg benne. Én is valahogy így gondolkodom a zenéről.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.