Feloszlatással fenyegették meg a kárpátaljai megyei tanácsot

MTI

2017. szeptember 22., péntek 11:47, frissítve: péntek 12:48

Soron kívüli választásokkal találhatja szemben magát a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amiért csütörtökön az ukrán elnöktől az oktatási törvény megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el – közölte Facebook-oldalán Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke.

Kárpátaljai hírportálok által pénteken átvett bejegyzésében Mahera úgy véli, Kárpátalja nem tekinthető soknemzetiségű régiónak, mert az ott élők 80,51 százaléka ukrán, és a lakosság 81 százalékának ukrán az anyanyelve. Nem a megyei tanácsok dolga, hogy megmondják a parlamentnek és az elnöknek, milyen legyen az oktatás nyelvének törvényi szabályozása Ukrajnában – tette hozzá Mahera, aki szerint a Kárpátalja megyei tanács szemben találhatja magát azzal, hogy a parlament (legfelső tanács) előre hozott választásokat rendel el a megyében.

A Kárpátalja megyei tanács által elfogadott beadvány, amely Petro Porosenko elnöktől a kisebbségekre nézve jogsértő új ukrán oktatási törvény megvétózását kéri, többek között arra hivatkozik, hogy az ukrajnai megye soknemzetiségű régió. Kárpátalján jelenleg 100 magyar és 13 román tannyelvű iskola működik.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok részére.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

A rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.

Pethő Tibor

„Párttitkárok soha nem határozhatják meg az anyaszentegyház magatartását”

Az év elején mutatták be a Bulányi György piarista papról és a Bokor közösségről szóló dokumentumfilmet.

Vékony Zsolt

Egy szemérmes és roppant energikus ember – hetvenéves Cserhalmi György

Bár az utóbbi években több lesújtó dologgal is szembe kellett néznie, továbbra is kiemelkedő ikonja a magyar színjátszásnak.