Lehetetlen helyzetben a kárpátaljai diákok, Ukrajna kizárja magát Európából

,

2017. szeptember 9., szombat 10:24, frissítve: szombat 11:20

Óriási indulatokhoz vezetett és megválaszolatlan kérdéseket eredményezett az ukrán parlament által kedden elfogadott, sokak által felháborítónak nevezett új nyelvtörvény. Ez alapján ugyanis az Ukrajnában élő kisebbségek – így a magyarok – nem az anyanyelvükön, hanem kizárólag ukrán nyelven tanulhatnának a középiskolákban és a felsőoktatás intézményeiben is. A törvénymódosítás jelentős feszültségeket keltett a magyar–ukrán viszonyban. Elsőként a magyar külgazdasági és külügyminiszter szólalt meg. Közölte, Ukrajna hátba szúrta Magyarországot. Szijjártó Péter azt mondta, a magyar kormány minden létező európai fórumot kihasznál majd, hogy a jogszabály ne léphessen életbe. Ugyanakkor meglehetősen különös módon Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos pénteki rádióinterjújában nem beszélt az Ukrajnában kialakult helyzetről, noha a külhoni magyar közösség és a Kárpátalján található magyar iskolák számára kirívóan hátrányos a törvény.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont megszólalt a Magyar Nemzetnek. Lázár János lapunknak adott csütörtöki interjújában úgy fogalmazott az ukrán lépésről, hogy „a retorzió nem marad el”. Ugyanakkor – mint mondta – érdemes megvárni, hogy a kárpátaljai, határon túli politikusok milyen tanácsot adnak a fellépés erejével kapcsolatban. A kancelláriaminiszter szerint az sem kérdés, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is meg fog szólalni az ügyben. – Nem gondolom, hogy a kormány Ukrajna-politikája csőd lenne, mert a határon túli magyarságért azokkal az országokkal mindig tárgyalásos viszonyt kell fenntartani, ahol a külhoni közösség él – mondta kérdésünkre Lázár János.

Az ügyben tegnap Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője, volt oktatási államtitkára is megszólalt. Szerinte a KDNP hátba szúrásként értékeli a törvényt, mert ellehetetleníti a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását, és ellentétes minden európai normával. Megjegyezte: a törvény a szovjet időkre emlékeztet, de még akkor is több joguk volt a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvi tanuláshoz. Közölte: a KDNP kéri és elvárja Porosenko ukrán elnöktől, hogy ne hagyja jóvá ezt a jogszabályt. Hoffmann Rózsa úgy véli, Ukrajnában jelentős arányszámot képviselnek az orosz anyanyelvűek, és a törvényben alapvetően az oroszellenesség nyilvánul meg.

A magyar ellenzéki pártok egymás után fejezték ki tiltakozásukat a nyelvtörvény ellen. Az LMP arra kérte az ukrán elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. A Párbeszéd pedig a törvény miatt már a Facebookon szervez flashmobos tiltakozást a hazai ukrán nagykövetség elé vasárnap délután három órára.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az ügyben lapunk megkeresésére azt mondta, a tanárok többségének valószínűleg másik szakja is van, de ettől függetlenül egész biztosan rosszul érinti őket a módosítás. Mint mondta, különösen tragikus lehet a helyzet ott, ahol többségében magyarok élnek. – Ha megszűnik egy magyar nyelvű tárgy, és emiatt sokan elvesztik az addigi óraszámukat, az elviselhetetlen élethelyzetbe sodorhatja az érintetteket. Ha ugyanis sok órát veszít valaki, akár az is előfordulhat, hogy iskolát kell váltania, de erre nincs mindenhol lehetőség. El tudom képzelni, hogy a pedagógusok egy része emiatt végül pályaelhagyásra kényszerül – mondta Arató. Az elnök beszélt arról is: fontos lenne, hogy az emberek képet kapjanak róla, hogy tényleg mit gondol a történtekről a kint élő 150 ezres magyar közösség, a diákok és tanárok. Valamint, ha szükséges, jó lenne, ha pártszimpátiától függetlenül az utcára mennének az emberek, hogy kiálljanak a kinti magyarok mellett. Hangsúlyozta, hogy felháborító és a kisebbségi jogokat sértő törvény módosításról van szó, ami teljesen elfogadhatatlan.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője is hasonló nézeteket vall. Lapunknak úgy nyilatkozott: a törvény nem fogadható el, ha Ukrajna európai uniós tag akar lenni, amihez hazánk támogató szavazatára is szüksége van. Az EU-ban a kisebbségi nyelvek tiszteletével kapcsolatban ugyanis komoly rendelkezések vannak. Sajnálatos, hogy az itt élő ruszinoknak hazánk biztosít anyanyelvi oktatást, de ezt az Ukrajnában élő magyarok nem kaphatják meg. Szerinte ha a törvény miatt nem hagyják kifutni az évfolyamokat, és az érintett diákok nem tudják magyar nyelven befejezni tanulmányaikat, az problémákat szülhet. Attól ugyanis, hogy magyar nyelven tanultak egy tárgyat a diákok, nem biztos, hogy ukránul is ismerik a fogalmakat. Szüdi szerint előfordulhat az is, hogy a kinti pedagógusok végül a módosítás miatt hazajönnek, és Magyarországon vállalnak munkát. Kérdés persze, hogy mennyire ismerik a hazai oktatási rendszert.

Tegnap Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója arra kérte Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, mert ellentmond a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött. A politikus úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelvének korlátozásával.

Viktor Balohának, az ukrán parlament képviselőjének, Kárpátalja befolyásos politikusának Facebook-bejegyzése nagy felháborodást váltott ki a kárpátaljai magyarok körében. Azt fejtegette, hogy a nyelvi kérdésben Ukrajnának Magyarországról kell példát vennie, mivel ahogy a magyarok védik a nyelvüket, azt az ukránoknak még tanulniuk kell. Azt állította, Magyarország állampolgára csak az lehet, aki beszéli a nyelvet, míg a nyelv nem tudása közvetlen alapul szolgál az állampolgárság elvesztéséhez.

Figyelemre méltó, hogy tiltakozó levelet küldött a bukaresti ukrán nagykövetnek és az uniós ukrán delegáció vezetőjének Lauentiu Rebega román konzervatív politikus is. Nyílt levelében az Ukrajnában élő mintegy négyszázezres román kisebbség érdekében szállt síkra. Mint írta, a nyelvtörvény a cári despotizmus és a szovjet totalitarianizmus időszakát idézi. – Földrajzi értelemben Ukrajna Európához tartozik, de politikai értelemben vezetői Afganisztánon túlra, az Iszlám Állam szintjére lökték.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.09.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.