Maximalizálnák az állami cégek vezetőinek bérét

Ruzsbaczky Zoltán

Ruzsbaczky Zoltán

2012. május 9., szerda 19:56, frissítve: szerda 19:56

A hivatalba lépő francia államfő, Francois Hollande plafont szabna az állami tulajdonú vállalatokat vezetők béreinek. A terv meglétének morális okai vannak.

Sok más állammal egyetemben Franciaországot is nagyon kedvezőtlenül érintette a gazdasági válság. A nagy hitelminősítők leértékelték, elemzők pedig többek közt a versenyképesség elveszítésétől is félnek. Az állami szférában – többek közt ennek a hatására – meghúznák a nadrágszíjat. A tervek szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetéseket hoznák ezzel közelebb – a Le Parisien internetes kiadása morális okokra hivatkozik ennek bevezetésénél. Francois Hollande nem titkoltan példát akar felállítani az állami szférában – az egyes állami cégek vezetőinek fizetései között egyébként valóban nagyok az eltérések.

A francia vasúttársaság (SNCF) vezetőjeként dolgozó Guillaume Pepy például „csak” negyedmillió eurót keres évente. Az ő fizetését nem szállítanák lejjebb, ellentétben az energetikai szektorban tevékenykedő EDF elnök-vezérigazgatójáéval. Henri Proglio a tavalyi évben 1,6 millió eurót keresett – az ő fizetését 69 százalékkal csökkenthetik. Az új államfő, Francois Hollande egyébként saját magán és miniszterein is bemutatja a takarékoskodást, harminc százalékkal kevesebbet keresnének, mint elődeik.

A kritikusok szerint túl általános az új szabály. Az állami szereplők térnyerése más és más mértékű a különböző ágazatokban, valahol túllépi az adott szektor ötven százalékát, míg máshol jóval kevésbé vannak jelen. Azzal viszont, hogy többek közt az EDF vezetőjétől arányaiban is hatalmas áldozatot várnak, romolhat az állami cégek vonzereje. A példánál maradva Henri Poglio elhagyhatja az EDF-et a jobb feltételeket ígérő privát szektor kedvéért. Emellett még az ilyesfajta korlátozásnak bajos lehet a jogi hátterét megalapozni – számol be a Le Parisien.

Nem csak Franciaországban lehet politikai vita tárgya a közalkalmazottak bérezése. A The Guardian bloggere, Phillip Inman még márciusban számolt be az állami és privát szféra egyenlőtlenségeiről az Egyesült Királyságban. Egy kimutatás szerint ugyanis a közalkalmazottak átlagosan nyolc százalékkal többet keresnek, mint a magánszektorban tevékenykedők. Könnyen lehet, hogy ennek a különbségnek a megszüntetése, illetve a lehetséges intézkedések komoly vitát gerjesztenek a közeljövőben a brit politikai pártok között.

Forrás: MNO

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

Miért innák a legdrágább ásványvizet, ha sokkal többért nyerset is kaphatnak?

Az amerikai yuppie-k úgy veszik literenként 1800 forintért a tömény baktériumtenyészetet, mint a cukrot.

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.

MN

Esterházy vagy Jókai? Melyikük születésnapja legyen a magyar próza napja?

Esztétikai köntösbe bújtatott közéleti vita a háttérben? Az irodalmi szervezetek nem találják a közös hangot.

Zord Gábor László, László Dávid

Gyöngyösi Márton: Nemzetközileg Fidesz–Jobbik helycsere történt

A Jobbik külpolitikai szakpolitikusa szerint az elmúlt években sikerrel dolgoztak azon, hogy a nyugati országokkal is jó kapcsolatuk legyen.