Nem adják fel a harcot a vajdasági magyarok

Majláth Ronald

Majláth Ronald

2017. október 26., csütörtök 18:58, frissítve: péntek 13:28

Hiába döntött úgy az Újvidéki Felsőbíróság, hogy nem felvételizhetnek magyar nyelven az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karára a magyar diákok, hiába ítélt legutóbb ellenük egy újabb bíróság, tovább küzdenek a jogaikért a vajdasági magyarok. Így határozott a héten a magyar diákokat és egyetemi hallgatókat tömörítő Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz), amely évekkel ezelőtt felvállalta a tanulni vágyó magyarok ügyét.

Mint ismert, Vajdaságban a szerb mellett a magyar nyelv is hivatalos, az ügyintézés során azt is lehet használni. Emellett egy tartományi szintű rendelet is van arról, hogy Vajdaság területén minden egyetemi kar köteles megszervezni a felvételi vizsgát a nemzeti kisebbségek nyelvén, köztük magyarul is.

Az újvidéki jogtudományi kar azonban csak 2012-ig engedélyezte a többnyelvű felvételi vizsgázást, akkor változtatott a gyakorlaton, és már csak szerbül felvételizteti a diákokat,

az összes többi egyetemi karral ellentétben, megszegve a hatályban lévő törvényt. Ezért a Vamadisz – amely a magyarországi hallgatói önkormányzatoknak felel meg – 2015 decemberében pert indított az újvidéki bíróságon a jogi kar ellen.

Mivel továbbra sem lehetett magyarul felvételizni, a délvidéki magyar egyetemisták úgy döntöttek, nemzetközi fórumok elé viszik az ügyüket. 2016 novemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi fórumán a Vamadisz szóvá tette a kialakult problémát. Itt felvázolták, milyen diszkrimináció éri a vajdasági magyarokat a jogtudományi karon, és jelezték azt is, hogy a szerb állami vezetés részéről nincs meg a kellő akarat, hogy megoldja ezt a problémát, pedig ehhez egy tollvonás is elég lenne az oktatási minisztérium részéről. A szerb külügyi minisztérium delegációja akkor erélyesen reagált a Vamadisz felszólalására.

 
Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara
Wikipédia
 

Hosszas jogi csatározás után idén áprilisban az Újvidéki Felsőbíróság úgy döntött, hogy továbbra sem felvételizhetnek magyar nyelven a magyar diákok. Akkor lapunk megtudta: az Újvidéki Egyetem dékáni értekezletén tapsviharral nyugtázták a döntést. A városi Fellebbviteli Bíróság azonban elfogadta a Vamadisz fellebbezését, ezzel gyakorlatilag hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Újabb per következett, melynek során a bíróság nem hallgatta meg a Vamadisz által javasolt tanút, aki igazolta volna, hogy nem felvételizhetett magyarul, ez pedig egyértelmű bizonyíték lett volna arra, hogy a magyaroknak van igaza.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Így múlt héten a bíróság ismételten elutasította a Vamadisz keresetét.

– Komoly dilemmában voltunk, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a jogi csatározást, hiszen most 22 hónap után ugyanott tartunk, mint a kezdetén, semmivel sem vagyunk előrébb – mondta lapunknak Sóti Attila, a Vamadisz elnöke, aki szerint most már nyilvánvalóvá vált, hogy mind a jogi kar, mind pedig a bíróság szándékosan elhúzta az időt, hogy a felvételizés továbbra is csak szerb nyelven történjen. Sőt, a szervezetben azt elmúlt közel két év során többször is azt érezték, hogy a bíróság nem teljesen pártatlan a kérdésben. Így például

az ügyben ítélkező egyik bíró a jogi kar által szervezett retorikai verseny zsűrijének is tagja volt.

Mindennek ellenére a Vamadisz e heti tanácskozásán mégis úgy döntött, hogy folytatják a jogi harcot és az indoklás kézhez vétele után azonnal megtámadják az ítéletet. Most abban bíznak, hogy a Fellebbviteli Bíróság ismét új eljárást ír elő, melynek során kötelezik majd arra a bírót, hogy a Vamadisz tanúját is hallgassák meg.

– Csak reménykedünk, hogy az új tárgyaláson másik bíróhoz kerül majd az ügy, de abban is, hogy most nem húzzák majd el úgy a folyamatot, hogy ismét csak szerbül felvételizhessenek a magyarok – tette hozzá Sóti Attila. Kiemelte: ebben a harcban a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Államtitkárság is támogatásáról biztosította őket, de még a szerb egyetemisták szervezete is az ő oldalukon áll ebben a csatában.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.