Orbán Viktor: A jövőt magyar nyelven írják

MN

2017. szeptember 30., szombat 14:32, frissítve: szombat 16:05

A nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök Kolozsváron, a reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén, ahol a legszorosabb értelemben vett lelkipásztori szolgálatot fogalmazott meg elvárásként a teológus ifjúság számára.

A kormányfő beszédében úgy fogalmazott: a jövőt magyar nyelven írják.

Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, „a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek” – emelte ki.

„Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is” – hangoztatta Orbán Viktor.

A miniszterelnök megjegyezte: 500 éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e „református gyógymódja” Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének, demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak?

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és „felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat”. Megállapította: az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára: „maradjatok azoknak, akiknek a jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli, és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket”. Arra emlékeztetett, hogy 1989-ben is egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság Romániában.

Kijelentette: mindez biztatást és feladatot ró a maiakra. „Feladatot, hogy őrizzük és folytassuk az egyedülálló szellemi és kulturális hagyományt, amelyet itt Erdélyben, az európai vallásszabadság bölcsőjében a reformáció egyházai hoztak létre. Ezt a szellemi és földrajzi tájat be kell laknunk, ahogy a mi dolgunk az is, hogy otthont teremtsünk benne a magyarok következő nemzedékeinek” – fogalmazott.

Megjegyezte: a magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai. „Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is” – hangoztatta.

Egy iskola bezárása nem lehet az élet rendje

Közös érdeknek tartotta, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” – emelte ki. Úgy folytatta: „közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával” – mondta a miniszterelnök.

Kató Béla református püspök ugyanezen az ünnepségen az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat.

Az erdélyi református püspök elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni?

„Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek. Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni” – fogalmazott a püspök, hozzátéve, hogy nem csodálkozhatunk ezen, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink.

Transzilván szellemiség

Ugyanitt ünnepi beszédében az állami hírügynökség szerint Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy vélte, Luther Márton tanai „és a nyomukban keletkező kreatív káosz” jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.

„Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkor művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés” – idézte fel a politikus.

Balog Zoltán korábban a kolozsvári Farkas utcai református templomban azt mondta, hogy a reformáció fél évezredes jubileumán a magyar egyházak együttlétét kell hozzátenni a reformáció igazához. Az emberi erőforrások minisztere beszédében arra figyelmeztetett, hogy az ünneplőknek, a magyar egyházak képviselőinek együtt kell maradniuk és tovább menniük.

„Ezt az együttet kell hozzátennünk a reformáció igazához” – fogalmazott a miniszter.

A kolozsvári ünnepi istentiszteleten Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor prédikációjában kijelentette: ha nem is tudjuk, mi lesz ezután, hogy megtelik-e 500 év múlva is a kolozsvári Farkas utcai templom, de „hinni kell, hogy Isten velünk van, és ha ő velünk, kicsoda ellenünk”. Azért könyörgött, hogy az ige hódító útjába se külső ellenség, se a saját bűnünk ne álljon.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.