Ukrán külügyi szóvivő: Ukrajna belügye a katonák Kárpátaljára vezénylése

MTI

2018. március 20., kedd 19:28, frissítve: kedd 19:34

Ukrajna belügye és szuverén joga, hogy hadseregének bármely zászlóalját áttelepítse az ország területén belül egyik régióból a másikba – jelentette ki Marjana Beca, a kijevi külügyminisztérium szóvivője kedden a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában.

A szóvivő Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben tett nyilatkozatára reagált. A magyar külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi katonát – 800-1000 főt – kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi tárca indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre – mondta.

Marjana Beca Kijev azon aggodalmának adott hangot, hogy Kárpátalján az utóbbi időben megszaporodtak a provokációk, amelyek – mint fogalmazott – szinte hetente történnek, amire 26 év alatt – Ukrajna függetlenné válása óta – nem volt példa. Hangsúlyozta, hogy a zászlóalj Beregszászra telepítését kizárólag biztonsági szempontok indokolják, célja a provokációk elkerülése. „A magyar fél részéről tett ilyen kijelentések viszont tagadhatatlanul Oroszország kezére játszanak” – jelentette ki, utalva Szijjártó Péter szavaira.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az uniós országok külügyminisztereinek – köztük a magyar diplomácia vezetőjének – részvételével hétfőn Brüsszelben tartott, „Ukrajna barátai” elnevezésű rendezvényen ismételten kijelentette, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza ellen februárban elkövetett mindkét támadást az orosz titkosszolgálat, az FSZB szervezte, az egyikhez lengyel radikálisokat felhasználva, a másikat pedig egyenesen a Dnyeszter-mellékből (Moldova orosz ellenőrzés alatt álló, a nemzetközi közösség által függetlenként el nem ismert területe) irányították. Ismét abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy reális a veszélye annak, hogy Moszkva nem hagy fel Kárpátalján a helyzet destabilizálásával.

Korábban a Magyar Nemzet is írt arról, hogy a helyi magyarság aggódik, mert Kijev Kárpátaljára ukrán katonákat helyezne, levélben fordultak többek közt az ukrán parlament elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjéhez és a parlament kárpátaljai képviselőihez is.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.