Ukrán oktatási törvény: Szijjártó jogi garanciát akar

MN

2018. január 24., szerda 13:21, frissítve: szerda 13:30

Jogi garancia kell arra, hogy az új oktatási törvényt Ukrajna nem kezdi el végrehajtani, amíg nem születik arról megállapodás a helyi magyar közösséggel – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban, ahol rendkívüli magyar–ukrán–amerikai háromoldalú találkozón egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral.

– Olyan törvényt nem hajthat végre Ukrajna az oktatás vonatkozásában, amelyről nem állapodott meg a magyar nemzeti közösség képviselőivel. Az ígéret kevés, nekünk erre jogi garanciák kellenek – fogalmazott az MTI összefoglalója szerint Szijjártó Péter.

– Arra van szükség, hogy az ukrán kormány olyan jogi kötőerővel bíró döntést hozzon, amely világossá teszi, hogy mindaddig nem kezdődik meg a végrehajtása ennek a törvénynek, amíg a konzultációk a magyar nemzetközösséggel sikeresen le nem zárultak – tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint hazug beállítás az, hogy kétoldalú ukrán–magyar ügyről lenne szó. Az új oktatási törvény elfogadásával Ukrajna „a legalapvetőbb kisebbségvédelmi nemzetközi normákat sértette meg”, egyebek mellett az Európai Unió és az Európa Tanács előírásait a kisebbségek védelméről, valamint az Ukrajna által vállalt akciótervet a NATO keretei között – hívta fel a figyelmet.

A miniszter jelezte, hogy Magyarország álláspontja teljes egészében egybeesik az Európai Unió és az Európa Tanács elvárásaival, és Magyarország mindenképpen megoldást szeretne, mégpedig olyat, amely a kárpátaljai magyar közösség számára kedvező.

– Elvi kérdés, hogy a nemzeti jogszabályokban rögzített módon a magyar kisebbség már megszerzett jogait csorbítani nem lehet. (...) Márpedig az új oktatási törvény azokat jelentős mértékben csorbítja, s ezzel megsérti a vonatkozó jogszabályokat – mondta a miniszter.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Magyarország azt várja el Ukrajnától, hogy módosítsa az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó részét, megfelelve a nemzetközi jogszabályoknak, és a velencei bizottság határozatának, azaz valódi konzultációt kezdjenek a kárpátaljai közösséggel az elvárásaikról.

A konzultációk megkezdésére Szijjártó Péter tájékoztatása szerint az ukrán külügyminiszter ígéretet tett, ugyanakkor arra mindenképpen jogi garanciákat kér a magyar kormány.

– Jogi garanciák hiányában Magyarország fenntartja azt a döntését, hogy Ukrajna minden létező nemzetközi törekvését blokkolja az Európai Unióban és a NATO keretein belül – szögezte le a miniszter.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban mindig is támogatta Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, és továbbra is így tesz, ha jog garanciákat kap arra, hogy az oktatási törvényt Ukrajna a jelenlegi formájában nem hajtja végre, hanem konzultációkat kezd a magyar közösséggel, és csak olyan törvényt hajt végre, amelyről előzetesen megállapodik a kárpátaljai magyarokkal.

A miniszter szerint csak akkor lehet eredményes a konzultáció a helyi magyarokkal, ha az ukrán kormány felfüggeszti az oktatási törvény a kisebbségekre vonatkozó részének a végrehajtását.

Az MTI kérdésére Szijjártó Péter elmondta: az amerikai félnek a megoldás az érdeke, a kérdésre geopolitikai szempontból tekint, az a célja, hogy minél kevesebb nézeteltérés legyen abban a szövetségesi térben, amelyben gondolkodnak. – Ez nekünk jó, de a megoldás csak az lehet, ami a helyi magyarok számára megfelelő – tette hozzá.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

December elején a velencei bizottság is úgy vélekedett, joggal bírálják szomszédai új ukrán oktatási törvényt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nyolcvan százalékos többséggel elfogadott egy sürgősségi határozatot a témában, amely kiáll a kisebbségek anyanyelvi oktatása mellett.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.

Stier Gábor

„Kijev nem írhat minden bajt a háború számlájára”

Az egykor Viktor Janukovics csapatában dolgozó politológus, Koszty Bondarenko nem csalódott a Majdanban, mert nem is várt tőle semmit.