A nők és a guru

2017. szeptember 8., péntek 18:01, frissítve: péntek 18:06

Nézd, most jön ki az Isten a vécéből!
Woody Allen: Annie Hall

Miközben potenciálisan veszélyes aszteroida húz el éppen a Föld mellett, az Andrássy úton sétálok az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig. Ez sem teljesen veszélytelen vállalkozás, sőt. Itt nőttem fel a múlt évezredben, biztos lesz elég duzzognivaló, így a begyepesedés hajnalán. Gyerekkorom másik színhelyén, Máriaremetén jártam egyszer, vagy harminc évvel a boldog idők után, rettenetes volt. Itt és most nem annyira szörnyű a helyzet, a paloták még állnak. Jelentős változás viszont, hogy Brezsnyev alatt nem hegesztették le a csatornafedeleket.

Az a játék, hogy egy adott helyen mi volt akkoriban. Egy biztos pont van, maga a csoda, hogy az Írók könyvesboltja még ugyanott. Talicskával hordtam haza a cuccot, tehettem, a könyvnek nem ára volt, hanem rangja. Érzem a júniusi napfény fémes ízét az Ady-szobor mellett, dedikálás, ünnep. Könyvszag.

A többi hely is beugrik nagyjából, hogy hol mi akkor, ahol most agyament árakon úgynevezett világmárkák, üres üzletek. Még kíváncsiskodó se nagyon, annyira riasztó a puccparádé. Pedig turista doszt, magam is az lennék, afféle megkésett vidéki úr, Pasziansz második férje. Leülök egy teraszra szemlélődni, szigorúan szakmai szempontok által vezérelve persze, nem holmi felszínes nézelődés, egy hét és fél decis víz 790, azzal elleszek egy darabig. A felszolgáló hölgy olyan jelmezben van, hogy azt St. Pauliban is megirigyelhetné bárki. Engem nem zavar, sőt, szervesen illeszkedik a bazárhoz. A nők egyébként is lenyűgözők. Nőtömeg van. Rasszok, formák, színek, hajak, ruhák, cipők, mindenki nagyon megcsinálva. Tisztára, mint az állatvilágban, a cél egyértelműen a figyelem felhívása. Hogy a végső cél még mindig az utódnemzés-e, abban már kissé bizonytalan vagyok. Mindenesetre rendkívül szórakoztató. Düllesztenek is a kakasok rendesen, ez már inkább megmosolyogtató, ami jól áll egy nőnek, az nem biztos, hogy egy férfinak is. Az egyik elszántan egykerekezik a motorjával fel-alá. Senki nem kiált rendőrért, a pszichiáter azért felmerül. Negyedszerre már unalmas is, kitalálhatna valami újat, esetleg mehetne csak az első keréken. Nagy fehér péniszpótlók suhannak. Megunom. A szomszédban 2800 a töltött paprika. Nyilván jó. Séta tovább.

Egy kereszteződésben fiatal lány szórakoztatja a várakozó autósokat. Hulahoppkarikával zsonglőrködik, adott jelre megjelenik egy kiskutya is. Tüneményesek. A pénzkeresetnek akadnak jóval gázosabb formái is. Buddhista szerzetesnek tűnő szerzet közeledik. Illendően üdvözöljük egymást, a béke és a tisztelet gesztusával. Átnyújt egy kis papírt, szerencse- vagy jókívánság, gondolom. Megköszönöm, és mennék tovább, de visszatart. Írjak alá egy noteszben; a táblázat másik oszlopában számjegyek, csupa tízezres. Leesik. Visszaadom, a valagba rúgást a zen jegyében mellőzöm. Csalódás az marad. Persze valahogy el kell kezdeni, a Bugattit nem adják ingyen, a kontroll- és értékvesztett nyugaton szépen hasítanak a nejlonguruk és egyéb szélhámosok. De Indiában is.

Például az Igaz Ügy felekezetet igazgató Gurmít Rám Rahim Szing sem sorolható egyértelműen a szent életű emberek sorába. A hatvanmilliós(!) gyülekezet felett diszponáló „élő isten” irgalmatlan vagyont gyűjtött össze szerencsétlen követőitől, talán még Kim Dzsongunnál is betegesebben vonzódik a luxusautók iránt, szerte a világban negyvenhat ásramot működtet, saját élelmiszerlánca van és vagy ezer hektár földje. A művészetek iránt is fogékony, így aztán számos bollywoodi filmben is szerepelt mint akcióhős, és egy performance keretein belül hindu és szikh istenek kontójára humorizált, majd celebrált egy olyan esküvőt, amelyen ezer férfi vett feleségül prostituáltakat. Az már viszont még ennyire sem vicces, hogy gyilkosság is írható a számlájára, valamint négyszáz hívét sikerült rávennie önkasztrálásra azzal a kecsegtető ajánlattal, hogy ezzel közelebb kerülnek Istenhez. Így aztán azt gondolhatnánk, mindenki fellélegzett a hír hallatán, hogy ezt a magasan kvalifikált férfiút a minap csak sikerült elmeszelni húsz évre két női tanítványának megerőszakolása miatt. Nőkként tízre tehát. De nem, inkább zavargások törtek ki az országban, de olyanok, hogy a rendfenntartó erők végül tűzparancsot kaptak, a jelenlegi mérleg 38 halott, kétszáz sebesült, ezer letartóztatás.

Az Andrássy út mindjárt véget ér, hogy József Attilaként folytassa a Dunáig. A hajléktalanok hajtogatják a hamutartókat, a szétdizájnozott félmeztelen srác megússza a találkozást a Porschéval, Vuitton várja vásárlóit, a dizőz átsuhan a teraszplaccon. India messze van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.02.

Legolvasottabb cikkek

Szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.