Francia csendőrség: hétszáz év szolgálat

2018. április 1., vasárnap 17:01, frissítve: vasárnap 17:09

Hősként ünnepli a világ azt a francia csendőrtisztet, aki a múlt heti dél-franciaországi túszdrámában önként vállalta, hogy a támadóval marad az utolsó túsz elengedéséig. Míg sokan először a népszerű csendőrfilmekre gondolnak a gendarmerie kapcsán, kevesen tudják, hogy a világ egyik legütőképesebb különleges alakulata is a francia csendőrség köreiből kerül ki.

Marokkói származású a carcassonne-i Redouane Lakdim, aki – azt állítva, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet tagja – múlt pénteken délelőtt először megállított egy gépkocsit, rálőtt az autó vezetőjére és utasára, ezután pedig a carcassonne-i kaszárnya közelében kocogó rendőrökre nyitott tüzet, majd egy közeli kisváros, Trèbes szupermarketjéhez hajtott, ahol túszokat ejtett. Két embert megölt, a rendőrök közbelépésére viszont a túszok többségét elengedte. Arnaud Beltrame, a csendőrség 45 éves alezredese önként vállalta, hogy az utolsó túsz elengedéséig a támadóval marad. A merénylő elfogadta az ajánlatot, majd rálőtt Beltrame-ra, aki életveszélyes sérüléssel került kórházba, ahol életét vesztette. „Kivételes bátorságával és önfeláldozásával az egész francia nemzet tiszteletét és csodálatát kivívta” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta őt Emmanuel Macron francia államfő. Azóta a világ számos városában szerveznek gyertyagyújtást a férfi emlékére, akiről még Ferenc pápa is megemlékezett részvétnyilvánító táviratában.

Arnaud Beltrame egy volt a francia csendőrség (National Gendarmerie) százezer fős állományából. A csendőrség Franciaországban több mint fél évezredes múltra tekint vissza. Eredetileg „maréchaussée” volt a testület elnevezése, amelyet 1306-ban hozott létre Szép Fülöp, vagy ahogy ellenfelei és tisztelői hívták: a vaskirály. Erre a szervezetre azért volt szükség, mert egyre gyakoribbá váltak a katonák által elkövetett bűncselekmények. Ezért kulcsfontosságú volt, hogy a fosztogatásokat, a gyilkosságokat és gyújtogatásokat megelőzze, felderítse. S bár a maréchaussée rendészeti feladatokat is kapott – így ők verték le a felkeléseket is –, a lakosság mégsem félt tőlük, sőt valóságos kultusza alakult ki az egységnek.

A fegyveres testület csak a francia forradalom előtt kapta a csendőrség (gendarmerie) elnevezést, miután összevonták a király testőrségével, amely ugyanezt a nevet viselte. Amikor a forradalom elsöpörte a királyi hatalmat, a csendőrséget is felszámolták, azonban nem kellett sokáig várni, hogy újra megalakítsák. 1791-től újraalakult a testület, amely így a francia királyság intézményei közül egészen egyedülállóvá vált: számára a forradalom semmilyen változást nem hozott – már ha eltekintünk attól, hogy megkapta a „nemzeti” jelzőt. Két évvel később a csendőrséget bevetették a hondschootei csatában is, ahol a franciák vereséget mértek a brit és a hannoveri seregre, ami után a britek felhagytak Dunkerque ostromával.

A csendőrség európai elterjedése leginkább Napóleon nevéhez fűződik, aki a francia közigazgatási mintát elterjesztette Európában. A testület a császár bukása után is fennmaradt az európai országokban. Hogy mást ne említsünk, miután Napóleon megbukott, Lombardia visszakerült a Habsburgokhoz, akik továbbra is fenntartották a csendőrség intézményét. A lombardiai mintájára szervezték meg az első magyarországi szervezetet is.

A francia csendőrök kulcsszerepet játszottak a háborús összecsapásokban. A krími háború idején, 1855-ben a francia–brit–török csapatok hosszú ostrom után az ő segítségükkel foglalták el Szevasztopolt, a fekete-tengeri orosz flotta erődített támaszpontját. De száz évvel később, az első vietnami háborúban is bevetették a csendőröket: több légiót is szolgálatba állítottak. Habár itt elsősorban biztosítási feladatokat kaptak, óriási veszteségeket szenvedtek: a háborúban 654 csendőr halt meg vagy tűnt el, ezerötszáz pedig megsérült.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
 
„Kivételes bátorságával és önfeláldozásával az egész francia nemzet tiszteletét és csodálatát kivívta.” – Arnauld Beltrame portréja
AFP
 

A csendőrség ma Franciaországban katonailag szervezett egység, amely szervezeti ügyekben a védelmi minisztérium, szolgálatiakban pedig a belügyminisztérium alá tartozik. Elsősorban a nagyvárosokon kívül tevékenykednek, legfontosabb feladatuk a rendfenntartás. De a csendőrség nyomozati feladatokat is ellát – és nem oly módon, ahogy azt a világ a híressé vált csendőrfilmekből megismerte. A különleges nyomozati feladatokon túl ők őrzik a kiemelt objektumokat és a közjogi méltóságokat is.

Ám a francia csendőrség legfélelmetesebb alakulata vitathatatlanul a beavatkozó egység (GIGN), amelynek tagjai a Charlie Hebdo-mészárlás közben is feltűntek a képernyőkön. 1973-as megalakítása óta már több mint hatszáz embert mentettek ki túszejtők fogságából. A legismertebb akciójuk is egy ilyen esethez köthető. 1979. november 20-án, vagyis a százezres tömeget vonzó zarándoklat idején felfegyverzett iszlám fundamentalisták foglalták el a mekkai Al-Haram mecsetet. A szent városba csak muszlimok léphetnek be, ezért a GIGN három kommandósa az akció előtt villámszertartás keretében áttért az iszlám hitre. A szaúdi fegyveres erők az ő segítségükkel foglalták vissza a mecsetet, majd szabadították ki a túszokat.

Ma Európa számos országában találkozhatunk csendőrökkel. Olaszországban a „karabélyosok hadteste” nevet viseli a csendőrség, legfőbb feladata a rendfenntartás. Szerepükre jellemző, hogy az olaszok többsége egyenruhás rendőrök alatt nem poliziottót, hanem carabinierit ért. Svájcban a csendőrség megtartotta a Napóleon kori gendarmerie elnevezést, viszont a testületnek nincs semmilyen szervezeti kapcsolata a hadsereggel. Németországban, Spanyolországban és Portugáliában szintén találkozhatunk csendőrökkel, akárcsak a Vatikánban. A vatikánvárosi csendőrség még a XIX. században alakult, állománya ma 130 főre tehető. Ezt a szervezetet persze nem szabad összekeverni a svájci gárdával, amely a pápát védi. A vatikáni csendőrök inkább a városba lépőket igazoltatják, irányítják a forgalmat, de ők őrzik a Szent Péter-bazilikát is. Tagjaik katolikus vallású olaszok közül kerülnek ki, akik általában egy másik, az olasz csendőrség soraiból lépnek a pápa szolgálatába.

Miután Arnaud Beltrame meghalt, a francia tábori püspökség János evangéliumának szavaival méltatta az alezredest: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.” A francia csendőrség tagjai több mint hét évszázada komolyan veszik ezt a mondatot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.31.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.