Hungaristák egykor és ma

2016. október 30., vasárnap 13:05, frissítve: vasárnap 21:57

Ismert hungarista, az 1989-ben általa alapított Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője volt az a férfi, aki szerda reggel Bőnyön agyonlőtt egy rendőrt. Az eset kapcsán arra keressük a választ, élnek-e még napjainkban Szálasi Ferenc eszméi, és kiket szólít meg a hungarizmus. E kérdést taglalva a most letartóztatott Győrkös István neve mellett elsőre Szabó Albert, Bácsfi Diána és Ekrem-Kemál György neve jut eszünkbe. Röviden végigkísértük a nyi­las­moz­galom útját Szálasi utódaitól a mai napig.

Vezérünk hagyatéka még otthon úgy szólt, hogy akadályoztatása esetén Csia Sándor, ha ő is akadályoztatva volna, úgy al­fabetikus sorrendben Gera–Hen­ney–Szöl­lősi 6-6 hónap váltással vezetik a mozgalmat. Ez írásban megvan. Ezek közül ma sajnos már csak Árpád testvérünk van életben – olvashatjuk az emigráns hungarista moz­galom egyik feljegyzésében. Csia Sándor és Gera József kormányzótanácsi tagokat, valamint Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettest 1946-ban kivégezték. Egyedül Henney Árpád tábornok, a nemzetvezető személye körüli miniszter menekült meg a háború után: eredeti német nevén, Her­tin­gerként, illetve Hámory névre szóló iratokkal bujkált a megszállt Németországban.

Meghúzták magukat

A hidegháború kezdetével szinte egy időben kezdtek aktivizálódni a nyugaton élő nyilasok. Henney 1948-ban Tatár Imrével és Gömbös Ernővel megalakította az emigráns hungarista mozgalmat, amely utóbb több kon­tinensre is kiterjedt. Vezérségét jó néhányan kétségbe vonták, pél­dául az 1956-os forradalom alatt disszidáló Fiala Ferenc, a központi pártlap, az Összetartás egykori főszerkesztője, utóbb Szálasi sajtófőnöke. A Magyarországról később elmenekültek úgy tudták, hogy a vezérséget a Délvidékről származó fiatalembernek, Jancsuskó Gábornak kellene átvennie, akit a nemzetvezető a pártban még 1945 elején a helyettesévé tett. Jancsuskó azonban továbbra is Budapesten élt, miután 1956 szeptemberében kiszabadult a börtönből, és a származására utaló Bácskai fedőnéven kényszerűen együttműködött az állambiztonsággal.

A mozgalom az emigrációban nem tudott erőre kapni: 1980-ban, Hen­ney halálát követően az irányítást Tatár Imre vette át. Közeledett a rendszerváltozás, Tatár megbízásából a nyolcvanas évek végén megindult a magyarországi lehetőségek feltérképezése. A feladatot Bajtsy László vállalta, ő vette fel a kapcsolatot a gyilkosság miatt most lefogott Győrkös Istvánnal is. Itthon érthető módon nem volt szervezett nyilasillegalitás. Az egykori párttagok meghúzták magukat, egymással is ritkán tartva kapcsolatot.

 
Szálasit éltető graffiti 1943-ban Szegeden
 

 

Győrkös állítólag a forradalom leverése után a börtönben ismerkedett meg az eszmével, majd vált hungaristává. A rendszerváltozás idején Győrben szervezkedett, s ezért felfüggesztett börtönbüntetést is kapott. A magát a hungarista mozgalom lapjaként hirdető Kitartás.net szerint már ekkor megalakította a Magyar Nemzeti Arcvonal elődjét, a Magyar Nemzetiszo­cialista Akciócsoportokat. Tőle függetlenül – a viszonylag erős ausztráliai nyilasemigráció soraiból – érkezett haza a fiatal Szabó Albert, aki 1993-ban létrehozta a zavaros nevű Világnemzeti Népuralmista Pártot, amely két év múlva Magyar Népjóléti Szövetségként szerveződött újjá. Szabó a kilencvenes években, főleg Horn Gyula miniszterelnöksége idején jellegzetes szín­foltja volt a pesti utcának sötét bomberdzsekijével, fogaskerekes karszalagjával. Sokan provokátornak tartották – a kérdésről máig nincs semmiféle biztos tudásunk sem pró, sem kontra –, antiszemita röplapokon gúnyolták ismeretlenek, valószínűleg rivális szélsőjobbolda­liak. Harmadikként Ekrem-Kemál György alakította meg a nemzetiszocialista jellegű Kommunizmus Üldözöttjeinek Szövetségét. A mozgalom széttagoltságát megszüntetendő Szálasi második utódja, Tatár Imre társ­elnöki rendszert vezetett be, maga mellé emelve Győrköst, Ekrem-Kemált és Szabót. Tatár 1995-ben halt meg, ami a laza „nagykoalíció” megbomlásához vezetett. Állítólag főként Győrkös miatt, aki egyed­uralomra tört.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Csalóka fénykor

Hiába fogtak össze, a rendszerváltozás után képtelenek voltak kitörni elszigeteltségükből, mozgalmukat a magyar társadalom érdektelenül fogadta. Fénykorukban is legfeljebb pár ezer embert tudtak megszólítani. (Az árpádsávos zászlót is – felelevenítve a Szálasi-hagyományt – elsőként ő sajátította ki újra a szélsőjobb számára.) Az újabb bomlást szétesés követte: Szabó Albert külföldre távozott, a Magyar Népjóléti Szövetség megszűnt, egyedül az 1945. februári budai kitörésre emlékeztető becsület napja őrizte meg tekintélyét, és maradt meg a szélsőjobboldal reprezentatív seregszemléjeként. Így a két­ezer-­tí­zes évekre Ekrem-Kemál György halálával Győrkös gyakorlatilag egyedül maradt a pályán.

 
Ekrem-Kemál György, a Magyar Nemzeti Szabadságpárt azóta elhunyt elnöke sisakszíjat igazít egy becsület napi rendezvényen 2001. február 13-án
Fotó: Tóth Gyula / MTI
 

 

Újabban a kormányzat egyre látványosabban lépett fel terrorveszélyre hivatkozva a hungaristák ellen. Győr­kös mostani esete előtt alig egy évvel kapta el a TEK a Magyar Nemzeti Arcvonal „gyuszuSS” néven antiszemita kommentárokat közzétevő tagját, aki ellen fegyverrel való visszaélés miatt is indult eljárás. Állítólag egy kormánytag megölésére készült társaival.

Ha a nyilasokat említjük, szólnunk kell a Bácsfi Diána-féle közjátékról is. A képzett vallástörténész két férfi társaságában, zöld formaruhában, karszalaggal járta Budapestet, és időnként „Kitartás! Éljen Szálasi”-t kiáltott a szembejövőknek. („Félrelépéséből” gyorsan magához térve ma már őszintén sajnálja a pályájára is kiható szerencsétlen közjátékot.)

Ne feledkezzünk meg a hungaristáknak szellemi muníciót nyújtó Gede Testvérek Könyvkiadóról sem. Szálasi Ferenc elméleti munkáinak egy részét is ők jelentették meg A cél címmel. A kiadó tudomásunk szerint ténylegesen ma már nem működik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.10.29.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.