Mi lesz a randevúkkal, ha minden elérhető lesz rólunk?

2018. január 13., szombat 16:23

3D-nyomtatás az otthonunkban, Amerika bukása, a nagy techcégek hatalomátvétele, transzhumanizmus, Mars-misszió – öt olyan téma, amely tegnap még csak regények lapjain jelent meg, holnap viszont valósággá is válhat. Kánai András Holnap történt című könyvében térképezte fel a következő évek várható változásait a science fiction tükrében.

– Mennyire jó a sci-fi a jóslásban? Repülő autó és csillaghajó még nincs és talán nem is lesz, internet viszont van. Azt pedig senki sem látta előre.
– A science fiction irodalomnak alapvetően nem célja a jövő „kitalálása”, ez csak amolyan szórakoztató és inspiráló mellékterméke. Amúgy az internetet nagyon is előre látták a sci-fi-írók, hiszen már az 1980-as évek elején írtak a grafikus, vizuális, virtuális valóságba és idegrendszerbe ágyazott hálózatról, amelynek a Kanadában élő William Gibson író a mátrix nevet adta. Még fontosabb, hogy az általuk felvázolt konfliktusok napjainkra értek be (adatlopás, hamis identitás, digitális kémkedés stb.), sőt jó néhány még csak az előttünk álló években valósul meg. Ilyen például az aggyal összekötött netkapcsolat.

– Manapság népszerűek a disztópiák és az alapvetően pesszimista sci-fik. Miért lehet ez?
– A science fiction irodalom meghatározó szereplői az amerikai szerzők. A hidegháború vége – rövid eufóriától eltekintve – hamar a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság érzetét hozta el az átlagembernek. Ez nemcsak nálunk, hanem az USA-ban is így történt. A jövő többé nem tervezhető, mert az egyetlen nagy ellenség már nincs, és a technológiai fejlődéssel az emberi jellem egész egyszerűen nem tud mit kezdeni. Azt tudjuk, hogy mire jó egy autó, de hova vezet például, ha a Dolgok Internete (a fogalom röviden szólva hálózatba kötött „intelligens” eszközöket takar – a szerk.) elterjed? Milyen világ lesz, ha szenzorok gyűjtenek be információt a lakott világról? Mi lesz a randevúkkal, ha mindenkiről elérhető lesz minden adat? Ehhez jön még az amerikai társadalom lassan véglegesnek mondható kettészakadása hitelvi, életmódbeli és társadalmi kérdésekben. Úgy vélem, ezek a tendenciák felerősítették az írókban, hogy a jövőről inkább negatívan gondolkodjanak. Ezzel szemben van egy picinyke mozgalom, amely újra az optimista sci-fik megszületését sürgeti, de a korszellem nem az ő elképzelésüket támogatja. A disztópiák a Facebook-falunkon nonstop elénk hozott rossz hírek befogadása miatt sokkal jobban átélhetők.

 
„A közösségi oldalak témája tipikusan olyan probléma, amely a sci-fi gondolkodásmódja után kiált” – Kánai András futurológus
Facebook
 

– Hogyan változhat a sci-fi szerepe egy olyan korban, amikor gyakorlatilag sci-fiben élünk?
– A jó science fiction történetek mindig is azt vizsgálták, hogy az ember hogyan reagál a változásokra. Ezekből a változásokból pedig rengeteg van már velünk és áll még előttünk. Meg nem írt történetek ezrei várnak még rá, hogy ezeket a konfliktusokat az írók szórakoztató, elgondolkodtató módon feltárják.

– A könyvben tárgyalt öt téma közül melyik válhat valósággá leghamarabb?
– Egyértelműen a háromdimenziós nyomtatás orvosi célú felhasználása, ami a következő évek nagy áttöréseihez vezethet. Abban csak reménykedhetek, hogy a mindent látó és manipuláló megavállalat rémképe nem válik valóra, pedig a technológia már megvan hozzá.

– És melyik lenne a legnagyobb hatással a világra?
– A legnagyobb pozitív hatása a transzhumanizmus élethosszabbító és orvosi célú eljárásainak megvalósulása lenne. Gondoljunk csak bele, mit jelentene, ha a leggyakoribb rákfajtákat gyógyítani lehetne például a nanotechnológia segítségével. A legnegatívabb szerintem pedig az, ha az USA lesüllyedne, és elvesztené szuperhatalmi pozícióját – az utána jövő világrend érzésem szerint sokkal rosszabb lenne a civilizált világ számára.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– A témák közül napjainkban leginkább talán a közösségi oldalak egyre inkább megkérdőjelezhető tevékenységét érezzük. Meg lehet zabolázni a hasonló cégek egyre növekvő hatalmát?
– A közösségi oldalak témája tipikusan olyan probléma, amely a sci-fi gondolkodásmódja után kiált: itt egy elég friss technológiai fejlesztés, amely életmódbeli, viselkedésbeli változást vont maga után, és még nem tudjuk, hogy mi az egyenleg: jó-e vagy rossz-e számunkra? Itt ráadásul mi adunk hatalmat egy cégnek, és ezt vagy az államnak, vagy nekünk kell megnyirbálni. Előbbi azért nehéz, mert ezek a cégek – ahogy azt a nyolcvanas évekbeli sci-fi-szerzők pontosan megmondták – sokkal befolyásosabbak, mint egy-egy ország kormányzata, utóbbi esetben pedig nekünk kellene kényelmetlenebb és drágább megoldásokat találnunk az ingyenes szolgáltatások helyett. Egyik sem egyszerű út.

– A legsürgetőbb problémának pedig a klímaváltozás tűnik. Van-e bármi jele annak, hogy ezzel a problémahalmazzal kezdeni tudunk valamit a közeljövőben?
– Igen, mert az új választói generáció sokkal érzékenyebb a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákra, és ők kikényszeríthetik az ezzel kapcsolatos változást.

– A sci-fi és a jövőkutatás is leginkább a mából tud extrapolálni, miközben bármikor berobbanhat az életünkbe egy fekete hattyú – valami olyasmi, amire senki sem számított. Mégis, mik lehetnek ilyen fekete hattyúk?
– Egy váratlan, előre nem látható esemény – például egy fontos ország összeomlása, egy forradalmi találmány viharos elterjedése, egy természeti kataklizma. De ha tegyük fel, az illetékesek bejelentenék, hogy felvették a kapcsolatot egy földön kívüli értelmes civilizációval, az mindent megváltoztatna. Éppen erről szól a sci-fi-irodalom jelentős része.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.06.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.