Az unióhoz képest is felpörögtek nálunk a fejlesztők

2016. július 21., csütörtök 18:27, frissítve: csütörtök 20:18

2010-hez képest 12 százalékkal nőtt a többlakásos társasházakra kiadott építési engedélyek száma Magyarországon, szemben az uniós átlaggal, ami 15 százalékos csökkenést mutat. Nem csak a várható építkezések száma ugrott meg, drágulásban is Európa élbolyában vagyunk.

Míg az unióban az idei első negyedévben a kettőnél több lakásos társasházakra kiadott építési engedélyek száma 15 százalékkal csökkent a 2010-es szinthez képest, addig Magyarországon 12 százalékos növekedés volt tapasztalható – derül ki az Ingatlan.com hivatalos uniós adatokon alapuló összeállításából.

Hazánk mellett a régiós országok közül Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban és Ausztriában is növekedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma, országtól függően 39-60 százalékkal. „A friss adatokból látszik, hogy a régiós lakáspiac egy részén, köztük Magyarországon is élénkülés várható az új lakások piacán, még akkor is, ha nem minden engedélyből lesz végül kész lakás” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzáteszi, hogy a régiós sorból a gazdaságilag egyébként erősnek tartott Csehország lóg ki, ott ugyanis 2010-hez képest közel 20 százalékos volt a csökkenés, és visszaesést könyvelhetett el Szlovénia és Horvátország is. Az Eurostat adataiból kiderül továbbá, hogy a fejlett országok közé tartozó uniós államok közül Svédországban és Németországban mutatkozik a leglátványosabb növekedés, ott 100 százalékkal nőtt az engedélyek száma.

Az áfa is közbeszólt

Az Eurostat becsült adatai szerint az építési költségek – szintén 2010-es szintre vetítve – Magyarországon csökkentek a múlt év utolsó negyedévéhez képest, és alig haladták meg a 2015 első negyedévében mért szintet. Balogh szerint ez szintén hozzájárult a lakásépítési engedélyek számának emelkedéshez. A beruházók terheit tovább csökkentette, hogy az idei évtől az új lakások értékesítését csak 5 százalékos, kedvezményes áfakulcs terheli.

Az uniós adatokból kiderül továbbá, hogy az előző év azonos időszakához képest az első negyedévben Magyarországon következett be a legjelentősebb, 15 százalékos áremelkedés a lakáspiacon. Ebben az összevetésben Magyarországot Ausztria követi 13,4 százalékos drágulással, majd Svédország következik 12,5 százalékkal. Az Eurostat pár hónappal korábbi statisztikája szerint a drágulási rangsort még a svédek vezették, mi pedig a második helyen voltunk – és bár az emelkedés szintje hasonló volt, az okok egészen mások.

Érkeznek az újak

Balogh László kiemelte, hogy Magyarországon az áremelkedés jelentős kínálatbővüléssel párhuzamosan következett be, elsősorban a használt lakások piacán. „A következő fél évben több ezer újlakás-fejlesztés fejeződik be és kerülhet piacra, így az új építésű ingatlanok piacán is komoly élénkülés várható” – mondta a szakember. Prognózisa szerint az új otthonoknál rövid távon nem várható árcsökkenés a kínálatbővülés miatt, de a fejlesztők között várhatóan egyre nagyobb verseny lesz a vevőkért.

Miközben a fejlesztők sorra húzzák fel eladásra szánt lakásaikat, bérlakások gyakorlatilag nem épülnek az országban. A rendszer hazai kiépítését egyrészt problémás jogszabályi környezet nehezíti, másrészt az emberek eleve nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy bérleményben éljenek: nálunk mindenki saját lakásra vágyik, a mindenkori kormány is ezt erőlteti, miközben Európában ez egyáltalán nem általános. Egyedül itthon, Finnországban, Litvániában és Szlovákiában lakik saját tulajdonú lakásban az embereknek legalább 90 százaléka. A helyzet a legtöbb országban egészen más: például az osztrákoknál, a németeknél és a cseheknél alig 40 százalék fölötti ez az arány, és Dániában, Hollandiában és Franciaországban is 60 százalék alatti.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.