Az egész gazdaság bajba kerülhet a magas albérletárak miatt

Hiába kapna valaki állást valahol, ha a lakhatása nem megoldott

2017. november 30., csütörtök 07:35, frissítve: csütörtök 11:16

Olyan magasra emelkedtek az utóbbi időszakban a fővárosban és a regionális központokban a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását – nyilatkozta lapunknak a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: kedvezőtlen hatással lehet az egész gazdaság működésére, hogy a magas lakhatási költségek miatt nehézkes a munkavállalók országon belüli költözése.

Az átlagos négyzetméterenkénti albérletár a fővárosban 2000-3000 forint, de a felkapott helyszíneken akár négyzetméterenként 4000-5000 forintos bérleti költségekkel is találkozni lehet. A vidéki nagyvárosokban viszont az átlagos tarifa négyzetméterenként 1500-2000 forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek 1000 forintot négyzetméterenként. Egy-egy lakható otthon megvásárlása pedig ma már a vidéki városokban is tízmillió forintnál kezdődik, a fővárosban legalább 15 millió forintot igényel, felső határ pedig szinte nincs.

A szakember szerint a kormányzat elsősorban az új otthonok megszerzést támogatja, például a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok), miközben a munkavállalók megfizethető bérlakáshoz jutását alig segíti. Teszi ezt annak ellenére, hogy számos ember munkához jutását tennék lehetővé az elérhető áron bérelhető ingatlanok, mivel a szegényebb régiókból a munkalehetőséget kínáló településekre költözés legfontosabb feltétele a megfizethető lakhatás. A szakértő úgy látja: a kormányzatnak nem áll szándékában, hogy nagyszabású bérlakásépítési programot indítson, de ha mégis elkezdődne egy építési hullám, annak a megvalósítása éveket venne igénybe. Így az elkövetkező néhány évben az olcsó lakást keresők szemszögéből nézve szinte biztosan nem javul a helyzet sem az ingatlanforgalmi, sem az albérleti piacon.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület álláspontja az, hogy nem halogatható tovább a megfizethető és jó minőségű bérlakások építése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdeke és kiemelt feladata lenne, hogy közösen megoldást keressenek erre a problémára – hangsúlyozza a szakmai szervezet. A szakértők úgy vélik: az ingatlanárak utóbbi időszakban tapasztalt évi húsz-harminc százalékos emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy egyre nagyobb a külföldi vevők jelenléte a hazai lakáspiacon. Az Ingatlan.com adatai szerint idén a kínai vásárlók kereslete erősödik a legdinamikusabban. Így ebben az évben már 40 százalékkal több kínai érdeklődött a magyarországi lakóingatlanok iránt, mint tavaly. Az ingatlanhirdetési portál úgy tapasztalta, hogy a távol-keleti országból érkező érdeklődések hat-nyolc budapesti városrészre koncentrálódnak. – A fókuszkerületek közé tartozik Budán a II. és a III. kerület, ezekben a városrészekben a Kínából érdeklődők leginkább az 54–80 millióért kínált ingatlanokat keresik. A pesti oldalon a XIV., a XVI. és a XVII. kerület 47 és 69 millió forint közötti lakásai, házai a legnépszerűbbek a körükben – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a befektetési cél miatt a belvárosi kerületek közül az V. és VI. kerület is a népszerűbb városrészek közé tartozik: itt tipikusan 78 millió, illetve 42 millió forint értékű ingatlanok iránt érdeklődnek Kínából.

Az Ingatlan.com elemzése a külföldiek keresletét vizsgálva rámutat arra is, hogy a mennyiséget tekintve Németországból érdeklődtek a legtöbben a magyar lakások iránt, és novemberig 27 százalékkal többen kerestek itt ingatlant a németek, mint egy évvel korábban. Az Ausztriából és az Egyesült Királyságból érkező kereslet pedig éves szinten 10, illetve 30 százalékkal növekedett.

Az ingatlanportál szakembere elmondta: az európai országokból érkező kereslet egy része befektetési célú, ennek pedig a magyarázata az, hogy a magyarországi lakóingatlanok a 2014-ben elindult áremelkedés ellenére is viszonylag olcsónak számítanak nemzetközi és régiós összevetésben egyaránt. A szakértő felidézte a portál korábbi elemzését, amely szerint a tényleges adásvételek alapján a külföldiek részesedése a magyar lakáspiacon hat-hét százalékosra tehető. A külföldiek a főváros mellett a Balaton környéki és a gazdasági szempontból jelentősebb településeken, például Debrecenben, Győrben és Kecskeméten található ingatlanokat keresik – jegyezte meg a szakértő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.30.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.