Bizakodnak a kéményseprők

2016. május 26., csütörtök 11:49, frissítve: csütörtök 14:32

Nem ragaszkodnak a népszavazási kezdeményezésükhöz a kéményseprők, ha sikerül megegyezniük a kormányzattal az ágazat jövőjéről. A szakma követelései között továbbra is szerepel, hogy ne csökkentse a kormány a kéményellenőrzések számát. Júliustól már csak úgynevezett kondenzációs kazánokat állíthatnak üzembe a háztartások.

Nem adják be a népszavazási kezdeményezésüket a Nemzeti Választási Bizottsághoz a kéményseprők, ha sikerül a következő napokban egyezségre jutniuk a kormányzattal a szakág jövőjét meghatározó kérdésekről. Abban az esetben azonban, ha ez még sem történik meg, akkor elindítják a referendumot a szakma képviselői – tudtuk meg a Kéményseprők Országos Szakszervezetének az elnökétől. Vámos Csaba elmondta: kedden nem hivatalos megbeszéléseket folytatott a kormányzat képviselőjével, ezen felvetette a szakmát aggasztó gondokat. Ezek közé tartozik az ágazat legfontosabb követelése, hogy a kormány – annak ellenére, hogy azt egy készülő jogszabály rögzíti – júliustól ne csökkentse évi egyről kétévente egyre a kötelező kéményellenőrzéseket a gáztüzelésű fűtőrendszerek esetében. Ez az intézkedés ugyanis amellett, hogy a kéményseprői munkahelyek jelentős hányadának megszűnéséhez vezetne, óriási mértékben növelné a fűtési balesetek számát.

Bíznak a változásban

Ha mégis szükségesnek ítélnék a népszavazási kezdeményezés elindítását, akkor a kéményseprő ágazat képviselői azt a kérdést tennék fel a választóknak: „Egyetért-e ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, a függetlenül a kémény vagy a fűtőberendezés típusától?” A szakszervezeti vezető azonban bízik benne, hogy a referendumra nem kerül sor, a kormányzat ugyanis hajlandóságot mutatott az ágazati érdekképviselet érveinek a meghallgatására. Igaz – tette hozzá az elnök –, a következő egyeztetés időpontjában egyelőre nem állapodtak meg a felek.

Vámos Csaba elképzelhetőnek tartaná, hogy a kéményseprési ágazat felügyelete, illetve irányítása átkerüljön a katasztrófavédelemtől az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez. Az a véleménye ugyanis, hogy a katasztrófavédelem nem tudott felkészülni arra, hogy július elejétől átvegye a vállalkozóktól a kéményseprési feladatokat a rábízott tizenöt megyében, s azon belül 1830 településen, ahol a Magyarországon működő 4,5-5 millió kéményből hozzávetőleg kétmillió működik. A szervezetnek ugyanis nincsenek meg az eszközei sem az ellenőrzésekhez – állítja az elnök.

Elvégeznék a leolvasást

A szakszervezeti vezető arról is beszélt, hogy álláspontjuk szerint július elejétől nemcsak a lakosság esetében kellene ingyenessé tenni a kémények felülvizsgálatát, hanem a kisvállalkozók körében is. Így évente egy alkalommal a kisebb cégeket is felkereshetnék a kéményseprők, nem csak a háztartásokat. A kéményvizsgálatokon pedig a szakemberek leolvashatnák akár a lakásokban lévő gázmérőket, vízórákat, illetve villamosenergiafogyasztás-mérőket is. Ez a megoldás ugyanis kedvező lenne a fogyasztók számára is, miután csak évente egyszer kellene közreműködniük az ellenőrzésekben. Az állami közműszolgáltató számára pedig olcsóbbá tenné a fogyasztási adatok begyűjtését, ha valamennyi mérőeszközt egy szakember olvasná le.

A kazán is közbeszól

Az év közepétől az is nehezíti majd a katasztrófavédelem dolgát – jegyezte meg Vámos Csaba –, hogy már csak úgynevezett kondenzációs kazánokat építhet be a lakosság. Ezek ellenőrzése pedig bonyolultabb a hagyományos kazánokénál. A szakszervezeti vezető kifejtette, a kormányzat nagy hibát követ el azzal, hogy erőlteti az átállást az új kazánokra. Egy-egy kondenzációs fűtőberendezés ára ugyanis többszöröse a régebbi típusú kazánokénak, így legalább 300-400 ezer forintba kerül. Emellett az új fűtőeszközökhöz a kéményeket is át kell alakítani, ami ugyancsak legalább 150-200 ezer forintba kerül. A lakosság zöme azonban nem engedheti meg magának a tüzelési rendszere korszerűsítését, ami ugyancsak a fűtési balesetek elszaporodásához vezethet. Emellett megnövekedhet a „barkácsolt” fűtőeszközök száma, ami szintén fokozza a veszélyforrást. Emlékezetes: az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak 86 százalékos hatásfokot elérő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni vagy üzembe helyezni. A magyar kormány először tavaly december 31-ig szabott volna határidőt ám a lakosság és szakma felháborodása miatt végül módosított a tervein, és idén július elejéig adott időt az átállásra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.05.26.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.