Legalább 80 ezer dolgozó hiányzik az építőiparból

2017. május 28., vasárnap 07:15, frissítve: vasárnap 19:48

Folyamatosan növekszik a munkaerőhiány az építőiparban. Ma már a szektorban tevékenykedő cégek mintegy 50 százaléka szembesül a szakember-utánpótlási problémákkal. A lakásépítéssel foglalkozó vállalkozásoknak pedig a 62 százaléka nem tud megfelelő szakmunkásokat felvenni – tudtuk meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatójától. Petz Raymund elmondta: 2007-ben, amikor az építési ágazat gazdasági válság előtti „utolsó jó éve” volt, még hozzávetőleg 230 ezren dolgoztak a szakágban, míg manapság csupán mintegy 150 ezren tevékenykednek az ágazatban. Vagyis jelenleg legalább 80 ezer dolgozó hiányzik az építési iparágból.

Petz Raymund úgy véli: a mostani szakemberhiány legfőbb oka az, hogy az elmúlt évek során a magasabb bérek reményében ezrével mentek külföldre munkát vállalni a szakmunkások. Emellett számos szakember ugyan Magyarországon, de más iparágban keresett munkát. Az építőipari bérek ugyanis még hazai viszonylatban is rendkívül alacsonyak a többi ágazat juttatásaihoz, illetve a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Különösen igaz ez egyes vidéki cégek alkalmazottai esetében, amelyeknél kifejezetten nyomott fizetésekért foglalkoztatják a munkavállalókat.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az építőipari dolgozók átlagbére tavaly is jócskán lemaradt a nemzetgazdasági átlagtól. A fizikai foglalkozásúak nettó nemzetgazdasági átlagkeresete 121 ezer forintot tett ki, ám az építőiparban dolgozók csak 106 ezer forintot vihettek haza. A szellemi foglalkozásúak körében pedig 236 ezer forint volt nemzetgazdasági, és 206 ezer az építőipari nettó átlagbér. Petz Raymund szerint a vendégmunkások tömeges foglalkoztatása nem jelent tartós megoldást a hiány pótlására. Legfeljebb a vállalkozások egy részének jelenthet átmeneti megoldást néhány ezer munkavállaló behozatala.

A gondok orvoslásához elsősorban az ágazati béreket kellene vonzóvá tenni. A szakértő hozzátette: a fizetések rendezése mellett emelni kellene a szakemberképzés színvonalát és kapacitásait is. Továbbá fokozni kellene az ágazatban dolgozók társadalmi elismertségét. Ezenfelül szükség lenne az építési tevékenység gépesítésének a növelésére. A magasabb színvonalú gépparkkal ugyanis számos munkahely kiváltható lenne. Ezért jól jönne az iparágnak valamilyen kedvezményes hitelkonstrukció, illetve kormányzati támogatás a gépesítés fokozásához. Különösen a kisebb vállalkozások esetében lenne ilyen forrásokra szükség – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.

Szakértők szerint az óriási szakemberhiány is közrejátszik abban, hogy az építési ágazat teljesítménye alacsony. Az Ígylakunk.hu által idézett statisztikai adatok szerint az EU–28-ak között tavaly a magyar építőipar esett vissza legnagyobb mértékben – 1,8 százalékkal. Másfél százalékosnál nagyobb visszaesést csak Lettország, Szlovénia és Bulgária produkált hazánkon kívül. Miközben az EU–28-ak építőipara átlagosan 1,4 százalékkal növekedett.

Az egy lakosra jutó építési termelés értékében Magyarországon belül jelentős regionális eltérések mutatkoznak. Az épületépítésben az országos átlag 2016-ban 71 ezer forintra rúgott, ám ebből Észak-Magyarországon csak 44 ezer forintra futotta lakosonként.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.27.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.