Már a panellakást is aranyárban mérik a fővárosban

2017. augusztus 2., szerda 10:09, frissítve: szerda 15:29

Várhatóan tovább növekednek idehaza a lakásárak, annak ellenére, hogy a főváros egyes területein az árszint már meghaladja a 2008-as válság előttit. A nyugat-európai árszínvonal azonban még mindig többszöröse a hazainak, és annak elérésére csak hosszú távon lehet számítani – nyilatkozta lapunknak a Duna House ingatlanforgalmazó cég elemzési vezetője. Rutai Gábor elmondta: a leglátványosabban a panellakások drágultak az utóbbi években, áruk ma már meghaladja a globális gazdasági krízis előtti szintet, és ebben a szegmensben további drágulásra lehet számítani. Ugyanez igaz a belvárosi otthonokra, amelyek esetében mintha nem lenne felső határa a négyzetméteráraknak – vidéken ugyanakkor jóval olcsóbbak az ingatlanok.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert adatai alapján tavaly a legtőkeerősebb, vagyis a 40–49 éves korosztályba tartozó vásárlók átlagosan csaknem huszonötmillió forintért vettek lakást a fővárosban.

Ugyanez a korosztály a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban már csak mintegy 13 millió forintos átlagáron vásárolt, a kisebb településeken pedig mintegy nyolcmillió forint volt ez az összeg.

 

Rutai Gábor szerint Magyarországon ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint a nyugat-európai lakáspiacon, csak később és lassabban. Nyugaton a lakásszektor már 2010 környékén magához tért a válság után, és megindult a drágulás, míg idehaza ez a folyamat 2014 körül kezdődött el. Rutai Gábor ugyanakkor hozzátette: a nyugati és a hazai piacot azért nehéz összehasonlítani, mert más módon működnek. Amíg tőlünk nyugatra hagyományosan bőséges a bérlakáskínálat és a családok nagy része bérelt ingatlanokban él, addig Magyarországon a legtöbben a saját otthonukban élnek, és viszonylag kicsi az albérletpiac.

A szakember által elmondottakat alátámasztja az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat lakáspiaci árindexe is, amely összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását a tagországokban. Idén az első negyedévben az Európai Unió (EU) tagállamainak az összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi érték 106,6 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatti, 105,5 százalék volt. A magyar árindex 2014 I. negyedéve óta emelkedik meredeken, és 2015-ben átlépte a 2010. évit, valamint az EU átlagát is. Az idei év első negyedévében az Eurostat módszertana szerinti összevont lakásárindex 2015-höz mért magyarországi értéke 122,5 százalék volt, ami kiugróan magasnak számít a legtöbb tagországéhoz képest.

Az idei első negyedévben az európai országok zömében észrevehető mértékben emelkedtek a lakásárak. A megelőző negyedévhez viszonyított áremelkedés Magyarországon és Izlandon kiemelkedően magas volt (4,7, illetve 4,6 százalék), de két százalékot meghaladó áremelkedés következett be Spanyolországban, Csehországban, Svédországban, Norvégiában és Lettországban is. Számottevő árcsökkenést csak Szlovákia, Málta és Ciprus jelentett ebben az időszakban.

A statisztikai hivatal kiadványából az is kiderül, hogy 2016. évi végleges adatok szerint 146 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon, kilenc százalékkal több, mint egy évvel korábban. A forgalomnövekedés azonban egyelőre nem húzta magával az építkezéseket: az eladott lakások túlnyomó többsége használt volt. A mintegy 5 ezer új építésű lakás a teljes forgalomnak csak 3,3 százalékát tette ki, azonban már ez is növekedést jelent a megelőző évek újlakás-piaci stagnálása után. A lakáspiaci forgalom gyors növekedése elsősorban az év első felére volt jellemző, az első negyedévben 16, a másodikban 14 százalékkal több lakás került piacra. Az év harmadik és negyedik negyedévében a forgalom bővülése 3 százalékra mérséklődött. 2017 első negyedévében az ingatlanpiac forgalma a megelőző év azonos időszakában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű adatoktól 9 százalékkal elmaradt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.02.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.