Maradnak a magas bérleti díjak

Illés József

Illés József

2017. október 14., szombat 18:05, frissítve: szombat 18:16

A következő két-három hónapban várhatóan már nem növekednek tovább az albérleti díjak. Hosszabb távon azonban további drágulás jelezhető előre, ha nem bővül a kiadó lakások kínálata – tudtuk meg a Portfólió.hu vezető elemzőjétől. Ditróy Gergely elmondta: a diákok őszi albérletkereső rohama már lecsengett, de továbbra is maradt az erős kereslet a bérlakáspiacon. Ezt a folyamatosan magas igényt főként az országon belüli munkaerő-áramlás idézi elő, amely során a jobb munkahely reményében egyre többen költöznek a fővárosba, illetve a megyeszékhelyekre. A forgalom másik erős pillére pedig az, hogy a fiatalok manapság egyre többen költöznek saját ingatlan helyett bérelt lakásba, amikor elkezdik az önálló életüket. A bérleti díjak jelentős szóródást mutatnak az egyes településeken, illetve Budapesten a különböző városrészekben. Az átlagos négyzetméterenkénti ár a fővárosban 2000-3000 forint, de a felkapott helyszíneken találkozni akár 4000-5000 forintos költségekkel is. A vidéki nagyvárosokban az átlagos tarifa négyzetméterenként 1500-2000 forint, de az olcsó bérleményekért is elkérnek 1000 forintot négyzetméterenként.

A szakember úgy véli: az év hátralévő részében a kínálati árak már nem növekednek, mert kialakult az egyensúly a keresleti és a kínálati oldal között. Egyfajta „felzárkózó” áremelkedés azonban folyamatosan zajlik az albérletek esetében. A korábban kötött, mostanában lejáró hosszú távú bérleti szerződések megújításakor ugyanis a tulajdonosok az eddiginél magasabb, a mostani szinthez igazodó árat kérnek el. Így a bérlők jelentős része azzal szembesülhet, hogy a régebben havi 80-90 ezer forintért kivett lakásért ma már 120-130 ezer forintot kell fizetnie.

Ditróy Gergely úgy véli, hosszabb távon további árnövekedéssel lehet számolni, ha leállnak a lakásépítések amiatt, hogy 2019-től ismét 27 százalékra növekszik a mostani 5 százalékról az új otthonok általános forgalmi adója. A kínálat szűkülése ugyanis árfelhajtó tényező lehet.

Az OTP Ingatlanpont elemzéséből kiderül, hogy manapság a panellakások jelentenek kifizethető, egyben ideális befektetési célpontot azok számára, akik kiadási céllal szeretnének ingatlant vásárolni. Az átlagosnál nagyobb hozam érhető el egy ilyen befektetéssel – mondta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid. Hozzátette: főleg a szigetelt, felújított, egyedi mérőórával és új fűtőtestekkel ellátott lakások kapósak, ezek remekül kiadhatók. Várostól és elhelyezkedéstől függően idehaza 75 és 150 ezer forint között mozog egy átlagos panellakás havi bérleti díja.

Az ingatlanbefektetés megtérülésének kiszámításakor a várható éves bevételt, vagyis a lakáskiadásból származó összeget el kell osztani a lakásvásárlás és -fenntartás során felmerült költségekkel. Valkó Dávid úgy véli: fontos, nemcsak a vételárat, de az illetéket, az ügyvéd díját, az adót, sőt ökölszabályként évi egyszázalékos amortizációt is bele kell számítani. Ennek az osztásnak a hányadosa adja a hozamot. Ha például egy 12,3 millió forintért vásárolt lakást egész évben ki tudunk adni havonta 100 ezer forintért, akkor annak hozama mindent egybevéve évi 7,07 százalék lesz – számolta ki a szakember.

Elérhetetlen a támogatás

Többféle támogatást is kínál az állam azoknak, akiknek egy új munkahely miatt albérletet kell fizetniük, a lehetőség azonban kevesek számára elérhető – írja a Hvg.hu. A cikk szerint elsősorban azok kérhetnek támogatást, akik lakóhelyüktől távol vállalnak munkát. Összesen ugyanakkor csupán 7522 albérletet támogat az állam a járási hivatalokba beadott kérelmek alapján. Néhány éve még csak azok lakhatását támogatta az állam, akik otthonuktól 100 kilométerre találtak munkát, most már akkor is igényelhető ez, ha lakóhelyétől 60 kilométerre talált munkát valaki, vagy ha a munkahelyére jutás ideje egy irányban legalább másfél óra tömegközlekedéssel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.14.

A szerkesztő ajánlja