Szatyorból fizetik a budai luxust

Szabó Emese

Szabó Emese

2017. december 13., szerda 21:31, frissítve: csütörtök 09:09

Kifejezetten drága budai otthont hirdet, és kínai érdeklődő hívja? Ne lepődjön meg, a távol-keleti vevők nemcsak több lakást keresnek Magyarországon, hanem igényeik is változnak: már szó sincs arról, hogy kizárólag a kereskedelmi területek környékén vadásznának olcsóbb ingatlanokra.

Ágnesék körülbelül egy hete hirdették meg sashegyi lakásukat. Budai otthonuk nagyon jó helyen van, a környék kifejezetten drága: az ingatlan értékét 70 millió körülire becsülték. A hirdetésbe beleírták, hogy közvetítőkkel nem szeretnének foglalkozni, kérték: ne is hívják őket. Ehhez képest az első telefonok egyből irodáktól érkeztek. – Rengetegen hívtak, mindenkinek külön el kellett mondanunk, hogy a lakást magunk szeretnénk eladni. Az egyik jelentkezőn viszont nagyon meglepődtünk: nem közvetítő volt, hanem a magyarországi kínai kolónia információs lapjának munkatársa. Olyan lehetőséget ajánlott, mely szerint újságjukban és internetes portáljukon fél évig hirdethetnénk, az egyiken két nyelven, a másikon csak kínaiul – meséli Ágnes. A konstrukció lényege az lett volna, hogy a hirdetés a zárt kínai közösség médiafelületein jelenik meg, akik így olyan területekre is ráláthatnak, amire amúgy nem lenne módjuk. Az információs lap munkatársa megnézte volna az ingatlant, elkészítette volna a szerződést, lefordította volna a hirdetés szövegét. A család a lehetőséggel nem élt, de esetük vélhetően nem egyedi.

– A statisztikákból jól látszik, hogy idén 40 százalékkal nőtt azon ingatlankeresések száma, amelyek kínai IP-címekről érkeznek. Ezek nemcsak nézelődések, hanem azok a keresések, ahol az érdeklődők már megnézték az eladók elérhetőségeit is, tehát szándékaik biztosan komolyak. Ugyan a már itt élő távol-keletiek érdeklődésének növekedését nem tudjuk külön mérni, de vélhetően ott is hasonló az emelkedés – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzáteszi, hogy a lakások egész Európában drágulnak, az áremelkedés pár évig még nálunk is biztosan folytatódik. Ugyanez a helyzet a bérlakásoknál, ahol a bérleti díjak még inkább emelkedtek. Az érdeklődés élénkülése mögött főképp ez áll, hiszen ilyen paraméterek mellett a kínaiak akár a gazdasági, akár az üzleti kapcsolataik miatt is egyre érdekeltebbek a vásárlásban. Ma már több a megtakarításuk is, így egyre drágább ingatlanokat keresnek, nem csak a kereskedelmi területek környékén nézelődnek. Népszerűek körükben az újabb építésű lakások is.

Mindez látszik a statisztikákból is: a legtöbb kínai IP-címről érkező keresés a fővárosi III. kerületre vonatkozik, ahol a többség a 44 és 75 millió közötti ársávban néz lakást. A második helyen a II. kerület áll, ahol a főképp 54 millió forintnál drágább, de 80 milliónál olcsóbb otthonokat keresnek. A XII. kerület a rangsorban az ötödik, ott 41 és 98 millió forint a vágyott lakások árának alsó és felső határa. Balogh László kiemeli, hogy a XI. kerület a rangsor hetedik helyén áll, ott a kínai érdeklődők 75 millió forintosnál drágább, de 99 millió forintnál olcsóbb otthonokat nézegetnek. A pesti kerületek közül a XVI. és a XIV. kerület a legnépszerűbb, ezeken a területeken az 50 és 65 millió közti ársávban keresnek a távol-keleti vevőjelöltek. Kapós még a XVII., IV. és a XV. kerület is, ott is sok kínai keresgél. A fővárosi városrészek mellett Nagykovácsi még a népszerű terület: ott a távol-keleti érdeklődők a 36 és 41 millió közötti ársávban nézelődnek. A település keresettségének oka valószínűleg az ott működő amerikai nemzetközi iskola.

Az egyes területek népszerűségének hátterében az állhat, hogy a Kínából érdeklődő ingatlanvásárlóknak már nagy eséllyel vannak Magyarországon élő rokonaik, azok pedig saját lakóhelyük környékéről ajánlanak eladó ingatlanokat a még kint élőknek. Vélhetően ezért van az, hogy a többség már nem a kereskedelmi területek vonzáskörzetében keresgél. Az itt élők közül sokan már magyar állampolgársággal is rendelkeznek, a lakást eleve a gyerekek nevére veszik. Az ingatlant az esetek többségében készpénzre vásárolják, az összeget nemritkán szatyorban viszik a szerződéskötéshez.

– A kínaiakra az is jellemző, hogy nagyon erősen alkudnak. Azt mi is tapasztaljuk, hogy konkrét helyszínekhez ragaszkodnak. A már itt élők alapvetően kétféle ingatlant keresnek: vagy olcsóbb pesti otthonokat, vagy villát a budai oldalon. Az üzleteket jellemzően csak bérlik, azokat nem veszik meg. Persze van példa vásárlásra is: nemrég például egy kisebb irodaházat adtunk el kínai vevőnek, aki cégközpontnak szánta az ingatlant – ezt már Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője mondja. Hozzáteszi, a vállalkozás tulajdonosa nem Magyarországon él, de itteni vállalkozását akarja fejleszteni. Az irodavezető szerint az nem valószínű, hogy a kínai beruházások miatt hazánkba érkező munkavállalók lakásokat vennének. Nekik nagyobb eséllyel bérelnek majd ingatlanokat, munkásszállókat. Akik megvételre keresnek lakásokat, azok szinte kivétel nélkül kereskedők.

A szerkesztő ajánlja

Katona Mariann

Szigetvári Viktor: Visszalépünk két LMP-s javára

Az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerint Habony Árpád inkább szak, mint ember, de a munkájához ért. Interjú.

Vég Márton

Titkos budapesti albérletek menekülteknek

Azt is eltitkolta a kormány, hogy 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára.

Molnár Csaba

Miért innák a legdrágább ásványvizet, ha sokkal többért nyerset is kaphatnak?

Az amerikai yuppie-k úgy veszik literenként 1800 forintért a tömény baktériumtenyészetet, mint a cukrot.

Majláth Ronald

Vádaskodásokkal és félelmekkel teli vita Macedónia nevéről

Ha nem kötnek kompromisszumot a görögökkel, az egykori jugoszláv tagköztársaság óriási árat fizethet.